Szépemlékű, amatőr méhész nagyapám füstölőjére még mindig élénken emlékezem. A szabad lakhelyválasztás elvét gyakorlatba átültető méhcsaládok meggyőzésének hatékony eszköze volt, elkóborlási helyük felfedezése után elég gyorsan visszakerültek korábbi, jól megszokott helyükre. 

Szakmánkban a "füstölés" szóval viszont általában káros, kellemetlen, vagy veszélyes jelenségeket jelölünk, gondoljunk csak az elhanyagolt dízelek kipufogójából kitörő füstfelhőre, a kopott motorú, olajzabáló autók kékes-szürkés füstpamacsaira, vagy egy motortértűz látványára.

Az amerikai Redline Detection LLC terméke, a Smoke Pro Total-Tech szerencsére "jó füstöt" állít elő, esetenként megkönnyítve a diagnosztikával foglalkozók dolgát.

A szerkezet működését dióhéjban, leegyszerűsítve leírni nagyon gyorsan megy: füstöt állít elő, melyet némi nyomással egy (elvileg) zárt térbe vezetünk, és megfigyeljük, hogy a füst tömítetlenség következtében elhagyja-e a lezárt teret, ha igen, akkor hol. A valóságban azért nem ilyen egyszerű a helyzet.

A termékcsaládot -tudomásunk szerint- hatféle kivitelben gyártják. A belépő szint a Smoke Pro Tech-Mate, a szerviz sűrített levegő hálózatát használja. A mellékelt vizsgálófolyadékból kis mennyiséget a készülékbe juttatva füstöt állít elő, a készülék villamos csatlakozóit (1) az akkura rögzítve már indulhat is a vizsgálódás, a (4) csővégen füst jelenik meg.

A mellékelt 12 Voltos halogénlámpa és a száz körüli vizsgálatra elegendő vizsgáló folyadék.

A következő lépcső a Smoke Pro Tech-Mate Plus már el van látva egy kalibrált áramlásmérővel, címképünkön a kettes számmal jelöltük. Ez azt mutatja, hogy az adott nyomáson a feltöltött térből egyáltalán távozik-e valamilyen mennyiség.

A tesztünk tárgyát képező Smoke Pro Total-Tech a termékskála közepén helyezkedik el. Többlet tudása abban rejlik, hogy egy nyomásmérővel is felszerelték, ami lehetővé teszi a sok esetben nagyon fontos tápnyomás pontos beállítását (pl: EVAP rendszer!). Véleményünk szerint sűrített levegős hálózat megléte esetén ez az optimális választás.

A Smoke Pro Air Complete már beépített szivattyút is kapott, így a műhelytől távol is bevethető.

A termékcsoport csúcsán két készülék áll: a PowerSmoke Pro és a HD PowerSmoke Pro. Ezek már minden külső támogatás nélkül akár 1,4 bar nyomás előállítására is képesek.

 Egy alkalmazási példa: intercooler tömörzárás vizsgálata. Az IC kilépő oldalának csővégét lezárjuk a készülékhez mellékelt idommal (6). A belépő oldalhoz csatlakoztatjuk a szintén tartozék közdarabot (5), amibe illeszkedik a "füstokádó" csővég(4).

A füstgenerátort a megadott mennyiségű vizsgálófolyadék betöltése után feszültség és nyomás alá helyezve indulhat a vizsgálat.

A MAP-szenzor csövének tömörzárás hibáját a rendszert elhagyó füst egyértelműen mutatja.

Egy diagnosztikával foglalkozó szerviz gyakran kerül olyan kilátástalannak tűnő helyzetbe, amikor egy összetett rendszer csőrengetegének apró tömítetlenségi hibáját kellene kijavítani. A pici repedés, szemmel nem is igen látható lyukacska esetleg még nem is okozna zavaró működési problémát, viszont a CE / MIL lámpa árulkodó fénye idegesíti a vezetőt, méginkább a szervizt, ahol a gombostűt kell(ene) megtalálni a szénakazalban.

Ilyenkor kell(ene) levenni a polcról a füstölőt.

A "füstölőhöz" számos kiegészítő rendelhető, például a fotón látható két ügyes "egyszerű, de nagyszerű" kis szerkentyű is. A szelepes gumilabdával felfújt gumielem a szabálytalan alakú, pl. ovális csővégeket is tömören lezárja. Az alatta lévő, (most) felfújatlan záródarab többlet tudása abból adódik, hogy a füstöt a szabadon álló csövön keresztül a vizsgálathoz a rendszerbe tudjuk juttatni, a visszaáramlást egy egyirányú szelep gátolja meg.

Egy olyan alkalmazást mutatunk be, amit valószínűleg kevesen használnak. Adott egy párásodó fényszóróház, repedés sehol, viszont valahol mégiscsak bejut a nedvesség. Egyetlen vizsgálati módszer sem hozott eredményt, ekkor vetettük be a füstgenerátort.

A kép bal felső sarkában látjuk a füst bevezetési helyét. Az egészen kis tömítetlenségi hiba markánsan kimutatható lett.

Cikkünk nyomtatott formában is megjelent: Autótechnika, 2015 november.