Az injektor.hu oldalain többször visszaköszön: levett kalappal tisztelgünk a Mercedes néhány típusa előtt. Korántsem minden gyártmányuk remekmű, akadtak gyengécske eresztéseik is, erről is írtunk már. 
A 123-as, 124-es szériáik viszont szerintünk is a legjobbak között voltak, kevés ilyen megbízható, időtálló járművet ismerünk. 
Ám ne áltassuk magunkat: nincs rózsa tövis nélkül, csodák ritkán vannak, még a Mercedes talán legsikeresebb típusának is lehetnek zavaró hibái. 
Vannak is. 
Még akkor is, ha az autó a típus hosszú gyártási ciklusának végén készült, még akkor is, ha valóban keveset használták. 


A nagyon megkímélt, tényleg csak 150e km-t futott "dunkelblau" színű E 220-as Mercinek jó sora volt: 1993-as születésétől fogva egyetlen gazdája volt Németországban, aki keveset használta, gondozta, garázsban tartotta, és ilyen hosszú idő alatt csak egyszer tette ki egy kisebb töréspróbának. A motortértető és jobb első sárvédőt szépen, szakszerűen javították. Ezt követően vásárolta meg -nem kevés keresgélés után- jelenlegi hazai tulajdonosa. A kocsi állapota és futásteljesítménye miatt érthetően nem volt éppen olcsó. 


 

Viszont: gyönyörű. Bár már huszonegy éves korára nem lehet makulátlan a kocsiszekrény, a korrózió még nem jelentkezett be zavaró mértékben. 


 

Nincs miről beszélni. A "fabetét" itt még tényleg fából készült. Szinte semmi kopásnyom. Az ülések állapota olyan, mint amit egy mostani négy évesben látunk. 


 

A 2,2 literes négyhengeres, 150 lovas motorral -szerintünk- ez a kocsi némileg alulmotorizált. A soros hathengeres benzines annak idején jobb választás volt. Ez kicsit kényszeredetten teszi a dolgát, a hangja sem túl lelkesítő, de az átlagos igényeket még ma is kielégíti. 


De nézzük a rózsa töviseit. 

A kocsi tréleren érkezett. Jeles családi esemény bekövetkezését várja a gazdi és neje, autó kell, mert nincs másik, megbízható legyen, minden nap hiányzik az autó, nem lehet hetekig várni a javításra. 

Azt már korábban is tudtuk, hogy a fojtószelep egység beteg. Ez egy dolog, most viszont az egyébként sem túl sok négy hengernek éppen a fele dolgozik. Igen, mert az ECU nem vezérli ki az 1. és 4. hengerhez tartozó trafókat. 
Ahhoz, hogy az autó ne járóbetegként hagyja el a telephelyet, ki kell cserélni a fojtószelep egységet, meg kell javítani vagy ki kell cserélni az ECU-t. De ezek a motorvezérlő elektronikák úgy "maguktól" nemigen szállnak el, a legfontosabb teendő annak a tisztázása, hogy mi van a gyászos esemény hátterében. 

Fojtószelep egység. Nem az első, amit meghibásodva látunk. 
Az egyik ajánlat 467,800 Ft-ról szólt. Mennyi??? 


 

A kiszerelt alkatrész, a VDO gyártmány eddig tartott ki. A gyártónak ezért a produkcióért nagy vállveregetés nem jár ki, a 21 év nem kevés ugyan, a megtett km. viszont egyáltalán nem sok. Új utódját jóval kevesebb, mint a fenti ajánlat feléért sikerült beszerezni, ami derék dolog, de még így is veszedelem drága. 

ECU. Nem ragozzuk: sikerült megjavítani. 


 

Ha anélkül szerelnénk vissza az elektronikát, hogy tönkremenetelének okát megtaláltuk volna, borítékolható, hogy az ismét boldog vadászmezőkre költözik. 

Megtaláltuk. 


 
 

Ez egy tipikus "öreg-Merci" gond. Az újrahasznosított műanyagból készült kábelszigetelés csak egy ideig viseli el a motor termelte hőt, felkeményedik, eltöredezik, néhol lehullik, elporlad a szigetelés, és a kábelek rövidzárlatát okozzák. Ez meg olykor az ECU kimúlását. 

Igen ám, de az nemigen tud összejönni, hogy egy kábelrész totálkáros, a többi meg ép. 
A szakszerű javítás természetesen a kábelköteg cseréje lenne, legalább a motortérben. Ez a gyakorlatban nehezen járható út, valószínűleg akadályba ütközik a beszerzése, de még ha van is hajlandóság a leszállítására, akkor is jelentős summa, és várni kell rá. 
Ha az ügyfél úgy dönt, marad a stoppolás... 


 


...ami időtrabló és nehezen kivitelezhető feladat. Jól láthatóan a csatlakozó menthetetlen, a benne lévő kis csapocskákig szétporladt a kábelszakasz. 

Nem akarjuk túl hosszúra nyújtani a cikket: sziszifuszi munkával sikerült talpra állítani a gépet. Ezt követően több órás tesztelés következett, menetpróbával, kábelköteg mozgatással. Jónak tűnik. 

Egy egyébként tökéletes állapotban lévő, megbízhatóságáról elhíresült típusú autó is szolgál néha kellemetlen meglepetéssel. El ne felejtsük: 21 éves. 

Kis szösszenet a motort érintő szubjektív észrevételekhez. 


 

A világ, tetszik vagy nem, erre tart. Arasznyi 1,0 literes három hengeres feltöltött motor, 101 lóerővel, már középkategóriás autókba is. Az 1 tonnánál valamivel súlyosabb autót méltányolandó dinamikával mozgatja. A hangját -finoman szólva is- szokni kell. Egy idő után az ember csak megszokja majd. Megszeretni? Ez sokunknak nemigen fog menni. 
Nagy kérdés, mi lesz ezzel a motorral nem 21, hanem csak hét éves korára. Valószínűleg boldog lenne a tulaj a Mercedes által produkált hibákkal. 


 

Két német presztízsmárka már nem fiatal képviselője. Ezek még bírják a gyűrődést.