Műszerteszt sorozatunkat 2011-ben indítjuk útjára. 

A célunk az, hogy némi fogózkodót nyújtsunk azoknak a vásárlás előtt álló szakembereknek, akik nehezen igazodnak el a motordiagnosztikai műszerek - ma már - bőséges kínálatában. 
Szándékunk szerint megkeresünk néhány műszerforgalmazót, szépen megkérve őket: bocsássák rendelkezésünkre portékájuk egy-egy darabját néhány hétre. Több autón kipróbálva ezeket, tapasztalatainkat Önök elé tárjuk. Az erényeket dicsérni fogjuk, de a hiányosságokat, gyenge pontokat sem kendőzzük el. 
Elsősorban professzionális felhasználásra készített, tényleg sokoldalúan használható -ebből adódóan nem olcsó- készülékeket, ún. többmárkás rendszertesztereket szeretnénk bemutatni. 




Ha kicsit körülnézünk a jelenlegi hazai járműdiagnosztikai műszerek kínálatában, a bőség zavarával találkozunk. 

Ám nem mindig volt ez így. Már nem mindenki emlékszik rá, de mégis volt egy COCOM-lista, ami a fejlett nyugati országok által létrehozott, kereskedelmi embargót jelentette csúcstechnológi termékek vonatkozásában. Hát persze, hogy az embargó által sújtott ország voltunk, egészen 1991-ig, ilyen az ország szerencséje. Hát persze, hogy a fejlettebb járműdiagnosztikai eszközök a kereskedelmi tilalom alá estek, ilyen (volt) az autójavításból élők szerencséje.

Egyrészt a nyolcvanas években már vastagon itt voltak a korszerű, számítógép-vezérelt autók, másrészt a hibafeltárásukhoz nagy segítséget nyújtó professzionális diagnosztikai készülékek nem léphették át a határt Hegyeshalomnál. A szerencsétlen helyzetet tetézte, hogy a hazai képzés akkoriban még legfeljebb csak érintette a karburátort-megszakítót felváltó új technikát. 

A '80-as évek végén Németországban vásároltam egy TECH1 típusú, GM termékek (akkoriban, idehaza: Opel) vizsgálatára készült diagnosztikai berendezést. Akkortájt nagyon komoly műszernek számított, a kinti márkaszervizek is ezt használták. A "Németországban vásároltam" fejezete a dolognak azért nem volt annyira egyszerű, részben a bevezetőben említett tiltólista miatt, másrészt a GM ezzel a műszerrel akkoriban Németországban is csakis a saját márkaszervizeit szolgálta ki. Ráadásul a műszer megvétele egy dolog, a Németországból kihozatala is felért egy sikeres hadművelettel. 

Így aztán Magyarországon valószínűleg én használtam először TECH1-et, de hogy az elsők között, az egészen biztos. 

Gyakorlatilag ugyanígy lettem birtokosa egy VAG 1551 típusú márkaspecifikus diagnosztikai berendezésnek is. 

A leggyakrabban előforduló "nyugati" márkákat tehát ugyanazokkal a műszerekkel tudtam vizsgálni, mint az osztrák, német, vagy éppen holland kollégák. 

Később a COCOM-listát szerencsére elfújta a történelem friss szele. 

A '90-es évek második felében már a Bosch hazai kirendeltségétől rendeltük meg az (akkor) korszerű KTS 300 készüléket. 

Ezt követően számos korszerű műszert használtunk, vagy próbáltunk ki, sok esetben kollégák által vásárolt járműdiagnosztikai berendezéseket, ha éppen elakadtak egy-egy nehezebb esetnél. 

A mai műszerkínálatot szemügyre véve már csak szánakozva mosolygunk az olyan történeteken, mint amit pár sorral feljebb leírtunk. Ma szinte csak elhatározás és pénztárca kérdése, hogy milyen járműdiagnosztikai műszert veszünk, a kínálat zavarba ejtő. Ha éppen egy ismertebb USA-beli, vagy koreai darab nyeri meg tetszésünket, jó eséllyel van hazai forgalmazója, lehet, hogy nem is egy, hanem négy, legtöbbször már magyarul is "ért" az intelligens szerkezet (jóllehet: gyakran zavaró fordítási hibákkal). 

A műszerforgalmazók rugalmasak: gyakran házhoz szállítják a készüléket, a helyszínen ismertetik a kezelését. 

Ez eddig csodás, de vannak buktatók. 

A műszerek - legtöbbünk számára - jelentős kiadást jelentenek. Mindentudó műszer nincs, holnap, sőt, holnapután sem lesz, a hasonlóan árazott típusok "tudásában" viszont jelentős különbségek vannak, nagyon nem mindegy tehát, hogy melyiket választjuk. Ha a vásárlás után két héttel tudatosul bennünk, hogy "nem ezt a lovat akartuk", már késő. Nemegy ilyen esetet ismerünk. 


 


Fogadjuk el: minél több, gondosan összeválogatott többmárkás rendszertesztert állítunk is szolgálatba, annál kevésbé kell tartanunk attól, hogy a kapun beforduló jármű egyes rendszereit képtelenek leszünk kifaggatni. Viszont ne legyenek illúzióink: sohasem fogjuk tudni elérni a teljes lefedettséget. (Sőt, megközelíteni sem.) 


Éppen ezért több szempontot célszerű mérlegelni. 

- Milyen gyakorisággal merül fel ilyen készülék használatának igénye, milyen mélyen szeretnénk beleásni magunkat a diagnosztika rejtelmeibe. A kevesebbet tudó ámde egyszerűbben kezelhető készülék tenne boldoggá minket, vagy az igazán profiknak szánt, bonyolult lelkületű szerkezet. 

- Van -e meghatározó autótípus, aminek a javításával foglalkozunk (esetleg egyetlen típusra vagyunk beállva) 

- Mire van igazán igény a szervizünkben, szinte kizárólag motormenedzsmenttel foglalkozunk, esetleg csak karosszériát vagy automata sebességváltót javítunk, vagy "mindenevők" vagyunk. 

- Egy komplett készülék vásárlása a célunk, vagy jobb választás esetleg a PC-n futtatható verzió. 

- Fontos-e a bluetooth összeköttetés, vagy előnyösebb a kábeles. 

- Számít-e a geometriai méret, a súly. 

- Kell-e beépített (rendszerint két csatornás) oszcilloszkóp, vagy inkább külön szkópot használunk. 

- Fontos-e a gyors működés, az egyszerű kezelhetőség, a kezelőfelület logikus felépítése. 

- Megbarátkozunk az érintőképernyővel, vagy ragaszkodunk a gombokhoz. 

- Milyen összeget kívánunk / tudunk műszervásárlásra fordítani. 


Ezeken kívül más kérdések is felmerülhetnek. Második, harmadik készülék megvételénél már jobban tudjuk, mire kell odafigyelni, az elsőnél gyakori a mellényúlás. 

Ha csak egy-két kollégának, vagy érdeklődőnek sikerül induló sorozatunkkal segíteni a döntésben, már megérte a fáradságot. 



Némi visszatekintés 2012 legelején: 

A Műszerteszt sorozatunk az injektor.hu egyik legolvasottabb részévé vált rövid idő alatt. 

A műszerek tesztelése, összehasonlítása, a fotók elkészítése, a cikkek megírása természetesen időigényes vállalkozás, ennek ellenére minden forgalmazótól, gyártótól teljesen függetlenül, bármilyen anyagi érdek nélkül végezzük. Az olvasó -esetleg: jövőbeni készülék vásárló- teljesen biztos lehet benne: "nem lejt semerre sem a pálya", egyetlen műszert sem dícsérünk érdemtelenül, ugyanakkor hibáikat, gyenge -vagy általunk annak vélt- pontjaikat is leírjuk. 


Visszatekintés 2013 november elején: 

őszintén szólva minket is meglep a diagnosztikai műszerek tesztjei iránt mutatkozó fokozott érdeklődés. 
Egy-két héttel a tesztek közzététele után a Google keresőjébe beütve a műszer nevét, a magyar nyelvű oldalakon rendre az elsők között találjuk cikkeinket (nemegyszer legelől), megelőzve az esetleg évek óta a neten fellelhető, a témával kapcsolatos egyéb anyagokat. A közelmúltban tesztelt töpörtyű TEXA NanoDiag erényeit, gyengéit taglaló írásunk öt nap után már a magyar nyelvű oldalak között a legelső, de ha nem választunk ki nyelvet, akkor is előkelő helyen áll. Ez annyit jelent: sokan olvasták / megnyitották az oldalt. Az eddig általunk elkövetett 16 diagnosztikai műszer tesztje közül egyetlen egy sincs, amelyik látogatottsága ne lenne a legelső helyek egyikén. 
Ez kárpótlás a cikkekbe beleölt időért, energiáért.