A szívócső nyomásviszonyai
A turbófeltöltővel kapcsolatos cikk elolvasása előtt célszerű néhány percet szentelnünk annak az áttekintésére, hogy a négyütemű Otto motor szívócsövében milyen nyomásviszonyok alakulnak ki a motor működése közben.
A kérdés talán egyszerűnek tűnhet, mégis tartalmaz buktatókat...
Ábránkon a szívócső "kapujánál" elhelyezkedő fojtószelepet piros színnel jelöltük.
A vákuum / nyomás mérő műszer csatlakoztatási helye így egyértelmű.
Amikor a benzinmotor alapjáraton jár, a fojtószelep majdnem teljesen be van zárva. A felső ábra is ezt az állapotot mutatja. A motor működése következtében ilyenkor jelentős vákuum alakul ki, mivel a szinte teljesen lezárt fojtószelep mellett csak nagyon kis mennyiségű levegő jut a szívócsőbe. A vákuum értéke egy jó mechanikus állapotú motor esetén eléri a -600-650 mBar-t (350-400 mBar), konstrukciótól függően akár a -700mBar-t (300 mBar) is. Amint a fotó is mutatja, ebben a vonatkozásban mi a légköri nyomást tekintjük 0 mBar-nak (relatív nyomás), de pl. diagnosztikai eszköz képernyőjén sok esetben a légköri nyomás van 1000 mBar-nak fetűntetve (abszolút nyomás).
Motorfék (tolóüzem) esetén a fojtószelep szintén közel teljesen zárva van, hasonlóan az alapjáratnál leírtakhoz.
Viszont a motor fordulatszáma jóval nagyobb annál, akár 4-5000/perc. Így természetes, hogy a vákuum értéke is magasabb, esetünkben -830 mBar. (A szokatlanul méretes műszer nagyon pontos leolvasást tesz lehetővé: egy osztás mindössze 0,02 bar.)
Részterhelésnél nyitjuk a fojtószelepet, így - részben a fordulatszámtól függően - a vákuum csökken a szívócsőben. A műszerről leolvasható az értéke: mindössze -120 mbar. (Több esetről hallottunk már, mikor a szívócső-nyomás jeladót az autó álló helyzetében próbálták tesztelni, alapjáratról lassan emelve a fordulatszámot, és helytelen következtetésre jutottak. Mivel terheletlen esetben már akár 20-25%-os fojtószelep-állásnál is elérhetjük a maximális fordulatszámot, vigyáznunk kell, hiszen a MAP-szenzor kimenő jele - egy átmeneti nyomásnövekedés után - nagyobb vákuumról fog tanúskodni.)
Szívómotor esetén teljesen kinyitott fojtószelepnél (teljes terhelés) a szívócsőben uralkodó nyomás közelítőleg megegyezik a légköri nyomással. Közelítőleg, mert a levegőáram útjában lévő nyitott fojtószelepnek is van némi légellenállása, ahogy a légszűrőnek is, és magának a szívócsőnek is.
Szívómotornál tehát a szívócsőben működés közben vagy vákuum van, vagy a légkörihez közeli nyomás.
Más a helyzet a feltöltött motoroknál.
Ha a fojtószelepet annyira kinyitjuk, hogy a fordulatszám emelkedésével elegendő nyomású - ill. tömegű - kipufogógáz keletkezik a turbófeltöltő turbinakerekének arra a fordulatszámra történő meghajtására, amikor a sűrítőkerék által komprimált levegő nyomása meghaladja a légköri nyomást, a szívócsőben ez a nyomás mérhető. (A veszteségektől most tekintsünk el.) A motor most feltöltött motorként működik.
A fojtószelepet teljesen nyitva tartva a töltőnyomás emelkedésének a töltőnyomás szabályzás szab gátat.
A működő feltöltött motor szívócsövében tehát vagy vákuum, vagy légköri nyomás, vagy túlnyomás uralkodik.
Felmerül a kérdés: turbómotornál motorfék esetén pl. 4000 percenkénti fordulatszámnál miért vákuum van a szívócsőben. Nem tölt a turbó?
Nem tölt, mivel a lezárt fojtószelep miatt olyan kevés kipufogógáz keletkezik, ami nem képes megfelelő fordulatszámon tartani a turbót. Másrészt a lefújószelep (blow-off) ilyenkor nyitva van, a fojtószelep előtti térből leengedi a nyomást.
A motor azonos fordulatszámán (pl. 3000/perc) a szívócsőben turbómotor esetén előfordul -800 mBar vákuum is (motorfék) és 800 mBar túlnyomás is.
A turbófeltöltős autók legnagyobb részénél már hiába keressük a turbónyomást jelző műszert. Ahol meghagyták, ott a vezető nyomon tudja követni a szívócsőben zajló nyomásváltozásokat. A fotón a kék mező azt jelzi, hogy a motor szívómotorként üzemel, a sárga a turbóüzem, a piros üzenete: a turbónyomás nem megengedett tartományban van.
Az utólag beszerelhető ilyen műszerek általában skálázottak, de a pontosságuktól nagy csodát ne várjunk.
További tészletek A turbó című fejezetünkben.
Dízelmotoroknál lényegesen egyszerűbbek a nyomásviszonyok, hiszen nem beszélünk fojtásos szabályzásról. A szívócsőben alapesetben vagy atmoszférikus nyomás, vagy túlnyomás - feltöltéses motor esetén - uralkodhat. Részben bonyolítja a helyzetet az EGR szelep jelenléte, ill. az ún. EGR-fojtószelep, ami a szívócsövet bizonyos mértékben elzárja az EGR-szelep előtt, annak érdekében, hogy a megfelelő mértékű kipufogógáz-visszaáramlás valóban létrejöjjön. Az így létrehozott vákuum értéke tapasztaltaink szerint llegfeljebb -150mBar (850mBar) körül lehet.
Ennél erősebb vákuum leginkább a leállás pillanatában fordul elő, amikor a fojtószelep és az EGR együttes zárása "finom" leállást valósít meg.