Szinte naponta találkozunk olyan esetekkel, amikor a hozzánk kerülő autók egy rejtélyes - vagy annak tűnő - hibájának orvoslására már korábban kisebb vagyont költött a tulajdonosa, a kocsi viszont fikarcnyit sem lett jobb. A probléma megoldása után rá-rácsodálkozunk, hogy sorozatban, többen miért véreztek el az utólag már nem is olyan vészesen nehéznek tűnő eset kibogozásán, de nagyon jól tudjuk, hogy időnként mi is hibázunk. 


Nincs ugyanis olyan műhely, vagy márkaszerviz amelyik száz százalékos találati pontossággal tudna dolgozni. Ezt gyakran magyarázzák, magyarázzuk azzal a vitathatatlan ténnyel, hogy az autók egy-két évtized leforgása alatt hihetetlen mértékben bonyolultakká váltak. Az egy-két típussal foglalkozó javítóbázisok lépéselőnyben vannak a többi előtt: az adott márkára tudnak koncentrálni. Szintén szerencsés lehet a szakma egy szegmensét kiválasztani, abban elmélyülni. 

Sok esetben viszont nem a jármű bonyolult volta okozza az eltévedést, hanem talán a szakmai vakság. Ez nem csak Európa keleti felén van így, de a magasabb műszaki kultúrájú, szakképzésre sokkal többet áldozni tudó nyugati országokban is. Németországban például megjelentetnek egy könyvsorozatot (egyelőre négy része hozzáférhető) "Zu Ende denken..." címmel, összeválogatva számos németországi szerviz sokszor hihetetlennek tűnő tévedéseit, hibás diagnózisait, és persze az esetek megoldásait. 

Ezekből válogattunk, néhány esetet, lerövidítve, néhány sorban felidézünk, másrészt a hozzánk került emlékezetesebb hasonló történetek közül adnánk közre egyet-egyet. 

 



Eldugult levegőrendszer 

"A gázpedált hiába nyomom le teljesen, a motor régi erejének töredékét érzem"- panaszolta a dízelmotoros jármű tulajdonosa a német szerviz hibafelvevőjének. A szerviz munkatársai ezt követően kiolvasták a hibatárolót, amiben alacsony turbónyomásra panaszkodó hibakódot találtak. Egy "alapos" vizsgálat után a turbófeltöltő cseréje mellett döntöttek. Miután ez nem hozott eredményt, kicserélték a V6-os motor mindkét hengerfejét, azt feltételezve, hogy esetleg vezértengely-kopással van dolguk. (Nem lett volna célravezetőbb egy-két pillantást vetni csere előtt a vezértengelyekre?) Persze ez utóbbi művelet is hiábavaló volt. Futottak még egy kört a szívósor-tömítések cseréjével, ez sem hozott eredményt. Több ezer euró, és több munkanapos küzdelem után jöttek rá, hogy az ún. elő-légszűrő falelvelekkel és egyéb hulladékkal volt szennyezett, ezért nem tudott felépülni a megfelelő töltőnyomás. 

Első történetnek ez meglehetősen ütős, magunk is kétkedve fogadnánk, ha nem egy autentikus forrásból származna. 

A következő kis történet szintén Németországban történt, de ezt nem olvastuk, hanem kollégánk szemtanúja volt. 



Zajos ablakemelő 

Villamosmérnökünk pár éve két hétig néhány kinti szervizben gyűjtött tapasztalatokat, elvégre ne akarjuk magunk kitalálni azt, amit más már sikerrel alkalmaz. A sok hasznos info mellett egy elég érdekes sztorit is elmondott hazatérte után. Az egyik német elitmárkára nagy javítóbázisára érkezett egy alig pár hetes autó, azzal a panasszal, hogy a bal első ablak működtetése rendellenes zajjal jár. Ebben a kategóriában csak ne zajongjon: kicserélték az ablakemelő motort. Semmi változás. Kicserélték a komplett ablakemelő szerkezetet. A költség ismét emelkedett, a zaj ugyanaz maradt. Ez már több a soknál: alaposabban megvizsgálták, ugyan mi lehet. 
A krómozott díszkeret egyik darabja volt hibás. A kiépített, hibátlan alkatrészek valószínűleg selejtként végezték. 

De ennél érdekesebb, megtörtént, alkalmanként fotókkal illusztrált leírásokat olvashatunk az említett kiadványokban. Nézzük a következőt. 



Makrancos ablaktörlő 

Egy vadonat új gépkocsi átadása előtt egy német márkakereskedő munkatársai alaposan szemrevételezték a kiadásra váró autót, minden funkciót kipróbáltak, mielőtt azonban átnyújtották volna a kulcsokat, egy bosszantó hibára lettek figyelmesek: az első ablaktörlő törlés után visszatér az alaphelyzetébe, majd pár másodperc múlva tesz még egy kisebb "kitérőt". Rövid fejvakarás után egy új ablaktörlő-motor beépítése mellett döntöttek. Ennek másnap történt beépítése nem hozott eredményt. Ezután az ablaktörlő kapcsoló cseréjét határozták el. Miután ez a próbálkozás sem járt sikerrel, a több napja várakozó tulajdonosnak elfogyott a türelme, és hazavitte új autóját. A problémát később a gyártó egyik vevőszolgálati mérnöke oldotta meg, aki a felek meglepetésére kijelentette, hogy a probléma nem hiba, hanem szándékos funkció: így ugyanis kevésbé deformálódik féloldalasan az ablaktörlő-gumi. Ami igazán kellemetlen az esetben, hogy ez a funkció a gépkocsi kezelési kézikönyvében is szerepelt. 


Keyless entry 

Megkönnyíti a diagnózist, ha az ügyfél a lehető legtöbb információt elárul az autó előéletéről. Esetünkben a német szervizek egy olyan autóval küszködtek igen hosszasan, amelynek ajtajaiban optikai szenzorok működnek, a tulajdonos pedig időszakos zárási - nyitási problémákról számolt be. Az optikai szenzorok a kilincsből kiépítve természetesen jól működtek. Meglehetősen verítékes munka lehetett felderíteni, hogy a fekete autót nem sokkal korábban fényezték újra, és a szenzorokat nem takarták le a fényezés közben. A vékony lakkréteg pedig képes volt ilyen problémát előidézni. Megkönnyítette volna a hibakeresést, ha az ügyfél beszámol a fényezésről, a gondatlan fényező mester pedig körültekintőbben kellett volna eljárjon. 


Turbófeltöltő beállítás 

Több szerviznek beletörött a bicskája egy turbódízel motor hibafeltárásába, amely folyamatosan turbó-szabályzási hibakódokat generált. Az esetet végül megoldó műhelynek több napos elfoglaltságot adó munkafolyamat során kicserélték a töltőnyomás szabályzó szelepet, a vákuumcsöveket, magát a turbót, majd a részecskeszűrőt, később az összes injektort és a hengerfejet. Miután a probléma nem oldódott meg, ezt megfejelték egy intercooler és az összes nyomócső cseréjével. Turbó rendszerekben járatosabb olvasóknak feltűnhetett, hogy ez gyakorlatilag felölel minden alkatrészt a töltőnyomás szabályzásának területén. A megoldás végül a turbó szabályzórúdjának beállításában rejlett, a szóban forgó típus esetében ugyanis egy külön célszerszámmal kell azt beállítani. 


Rángatás bizonyos fordulatszámon 

Common rail dízelmotorral felszerelt autó tulajdonosa jelentkezett egy márkaszervizben azzal a panasszal, hogy 2000-2500-as fordulatszámok között enyhe gyorsításnál rángatásokat érez. A szerelők természetesen a diagnosztikai eszközzel kezdték, amely egy vagy több porlasztó áramköri hibáját jelezte. Mivel ez nem volt elég egyértelmű, elvégeztek egy résolaj-visszafolyás vizsgálatot, aminek segítségével egy porlasztót hibásnak ítéltek. Ennek cseréje sajnos nem hozta meg az eredményt, így a márkaszerviz felvette a kapcsolatot a gyártó telefonos ügyfélszolgálatával. Azok mind a négy porlasztó cseréjét javasolták. Sajnos ez a költséges mutatvány sem javított a helyzeten, az autó továbbra is rángatott. Ezt követően az ügyfélszolgálat multiméteres szakadás-, ill. zárlatvizsgálatot javasolt a porlasztók áramköreiben. A megoldást végül ez az ötlet hozta meg, a szerelők ennek segítségével felfedeztek egy zárlatot: az egyik porlasztó kábele kidörzsölődött, és bizonyos körülmények között hozzáért a hengerfejhez. 

A történet abból a szempontból érdekes, hogy a jelen technikai lehetőségek között egy árammérő lakatfogó és egy oszcilloszkóp segítségével ezt a hibát pár óra alatt lokalizálni lehetett volna. Ezeknek az eszközöknek a hiánya teljesen felesleges alkatrészcserékhez vezetett, hogy ezek költségeit ki vállalta fel, arra sajnos nem tér ki a szerző. 

Számos, hasonló esettel találkoztunk már a hozzánk javításra került autók körében is. Sok esetben részletesen leírtuk ezeket, és a megoldáshoz vezető (sokszor: fáradságos) utat is. Ilyen volt például a Tecnikai info első cikke (Korszerű diagnosztika: mechatronika), ilyen a XI., a XII, a XIV., XVI., XVII. esetleírás, hogy csak néhányat említsünk, ez utóbbi éppen egy emlékezetes saját kis történetünk.