Mottó: 
Akinek szép, fiatal felesége van az boldog ember. 
Akinek szép, drága autója van, az is boldog ember. 
Akinek egyik sincs, az meg nyugodtan alszik. 



 


Használt autót ma - korrekt áron - eladni: szinte művészet. 

De még ennél is jóval nagyobb teljesítmény: korrekt állapotú autót, értékarányos áron vásárolni úgy, hogy a hirdetés minden sora, az eladó minden állítása igaznak bizonyuljon, úgy, hogy később ne szembesüljünk rejtett, elhallgatott, sokba kerülő hibák sorával... 

Egyszerre az eladó is, a vevő is csak nagyon ritkán járhat jól. 
Csodák holnaptól. 


Ügyfeleink megtisztelő bizalmának köszönhetően gyakran vizsgálunk meg olyan autókat, melyeket meg kívánnak vásárolni. 
Így - a mindennapos rutinmunkán túl is - némi rálátásunk van erre a területre, a cikkben foglaltak egy kis kapaszkodót nyújthatnak használt autó vásárlása esetén. 


Aki a hazai, használt autós web-oldalakat, újságokat böngészi, csakhamar szembesül azzal a feltételezéssel, hogy az autógyárak az év első 10 hónapjában szinte semmit sem termelnek. A hirdetések szerint az eladásra kínált autók zöme év végi gyártású, novemberi, de még inkább decemberi. Amikor pedig a "mod. 1998" megjelöléssel találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy az autó korábban készült, mondjuk az előző évben. Ennél sokkal érdekesebb, amikor a járművet így hirdetik: 2000/2003. Értsd: kétezerben gyártották ugyan, de csak 3 évvel később helyezték üzembe. Mégis, mi történt 3 évig? Nyilván puha vattába csomagolva egy légkondicionált, optimalizált páratartalmú raktár sarkában állt, felbakolva, gondosan leszerelt, előírás szerint tárolt kerekekkel, féltő kezek azért évente cserélték az olajat, kéthavonta egyszer beindították a motort pár percre, az akkut meg csepptöltéssel kényeztették... Valószínűbb feltételezés szerint a 2003-as dátum az első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontját jelenti. Meglehet, a három év alatt több garnitúra gumit elkoptatva a német vagy olasz autópályákat rótta szorgosan, és csupán ezalatt az idő alatt több kilométert gyűjtött a számlálójába, mint amit az most, jó néhány újabb év eltelte után mutat. 
A "bemutató autó volt" megjegyzés a mi olvasatunkban nem jelent előnyt, sőt. Az autó "életének" első fél (vagy másfél) éve állandóan váltott vezetőkkel megtett, kíméletesnek nemigen nevezhető üzemeléssel telik el. 

A "törésmentes" megjelölés az eladó értelmezésében gyakran azt jelenti, hogy "nincs összetörve", mármint az eladás időpontjában. 


 


Mit célszerű a kiszemelt jármű megvétele előtt átvizsgálni az okmányain kívül? 

- A kocsiszekrény állapota, volt-e törve, a javítások szakszerűen lettek-e elvégezve. Ne hagyjuk ki a rétegvastagság mérést. Csupán tájékoztató adat: a fényezett külső felületek eredeti értéke típustól függően 100 és 160 mikronméter körüli, japán-koreai gyártmányoknál esetleg vékonyabb. Lakkozatlan belső felületnél (pl. torony környéke) jóval kisebb értéket mutat, úgy 50 körül, de mértünk már új autón 27-et is. Eredeti, gyári fényezésű, javításmentes karosszériaelemek mért értékei nem mutathatnak jelentős szórást. 
5-600 mikron környékén már több a gitt, mint kellene, előbb-utóbb meg fog repedezni. Ügyeljünk a karosszériaelemek illesztési hézagaira. Hasznos lehet, ha a kiszemelt típus gyengéivel képben vagyunk: pl. fokozott korróziós hajlam a sárvédő íveknél, vagy ajtó éleknél. A friss fényezésnél az óvatosság indokolt, előfordulhat - főleg éltesebb daraboknál - hogy néhány hónap után rádöbbenünk: egy szépen becsomagolt mozgó rozsdaboglyát vettünk. 


 

Kis vizsgálódás egy vadonatúj autó motorterében: egy teherviselő elemen a festékbevonat vastagsága még a 3 századmillimétert sem egészen éri el. Finoman fogalmazva: nem pazarolták az anyagot... 



-A km. óra állása köszönő viszonyban van-e a valós futásteljesítménnyel? 

Sajnos, nemzeti sportnak számít a kilométeróra babrálása. Vállalkozások élnek meg belőle, nem is rosszul. Gyakran még azok is kozmetikáztatják az óra állását, akik egyébként elítélik ezt, de a piaci versenyben esélytelenek lennének, ha tartanák magukat a fair play szabályaihoz. Itt tartunk... 
Néha mi is meglepődünk. A közelmúltban néztünk rá ismerősünk 2008-as évjáratú, németországi eredetű, itthon kereskedőtől frissen vásárolt 3 literes CR dízel Opel Vectrájára. Órában: 133e km. A full extrás autó mutatós, úgy 200e km. környékét tippelnénk első ránézésre. Némi matatás után az ECU-ban megtaláltuk a valós km-futást: 321e km!! Ez durva... 

Azért nem vagyunk esélytelenek a nyilvánvaló csalásokkal szemben. 

-Alaposan nézzük át: a vezetőülés mennyire amortizálódott, a kormány, pedálok, váltógomb, a váltókar alatti "mandzsetta" kopásnyomai árulkodók lehetnek (bár ezeket ki is lehet cserélni), a vezetőoldali ajtó nem lóg-e, a könyöktámasz(ok) mennyi kopott(ak), általában mennyire kopott / napszívott a szövet, a bőr finom, puha, ápolt, repedésmentes-e, vagy elhanyagolt, kiült, repedt, szakadt, mekkora a kormány holtjátéka, stb. 
Az utastér összességében mennyire megviselt, a műanyagelemek mennyire karcosak, a kárpit nincs-e több helyen kiégetve, a tetőkárpit még a gyári színéhez közeli, vagy vigasztalanul beszürkült, az eredeti szélvédő még újszerű, vagy ezer kis sérüléstől vérzik, esetleg repedt. A piktogramok mennyire épek a multifunkciós kormányon, az ablakemelő működtető elemen. 
A hatvanezer km. esti mese, ha már nem az eredeti gumik vannak felszerelve (DOT-szám), ráadásul a téli gumik is kopottak már. 
A vezetett szervizkönyv ilyenkor jó, ha rendelkezésre áll, de annak a tartalma egyrészt nem biztos, hogy hűen tükrözi a valóságot, másrészt egy tizenéves autónál ennek túl sok jelentősége nincs. 


-Milyen állapotú a motor? 
Ha egy több éves, normál használatból kikerült autó motorterét kinyitjuk, és ott csili-vili fénylő műanyagelemek, csövek, patika tisztaság látványa fogad bennünket mindenütt, még az eldugott helyeken is, ha sehol egy porszem, annak csak ritkán oka a megszállott autó- és rendmániás, időmilliomos tulajdonos. 
Sokkal gyakrabban az elhanyagolt motorteret hozzáértő kezek kitűnő kemikáliák felhasználásával bámulatba ejtő állapotba hozzák - rövid időre! Így tűnnek el az olajfolyások, szivárgások, a megnövekedett kartergáz árulkodó külső nyomai, a korábbi vízforralások emlékeztetői, így lesznek jótékonyan ideiglenesen eltüntetve az akkusav okozta korróziós foltok, így lesz látszatra makulátlan a korábban megviselt állapotú motortér. 

Javasolt a kompresszió végnyomás vizsgálata, vagy a relatív kompresszió mérése, esetleg veszteségmérés. 
A kompresszió értékek ne mutassanak jelentős eltérést, szívómotornál a végnyomás ha lehet haladja meg a 11 bar-t, a veszteség maradjon 10-15% alatt. A kipufogógáz összetétele, a CO, HC érték szakembernek sokat elárul a motorról, katalizátorról. A fekete vagy kékes-szürke füstöt okádó kipufogóvég figyelmeztető jel lehet, mint ahogy a minimum jel alatti olajszint, vagy a besűrűsödött, fekete motorolaj is. (Ez utóbbi az Otto-motorokra vonatkozik.) Nem baj, ha nem találunk olajfolyásra, szivárgásra utaló nyomot - feltéve, hogy azokat eladás előtt nem tüntették el. Az olajbetöltő sapkát letekerve nincs-e vastag olajsár, vagy emulzió, a hűtőfolyadékban olajnyomok. A motor hangja sok mindent elárul: egyenletesen jár-e, vagy kihagyásosan, nincs-e rendellenes motorzaj, kopogás. A motormenedzsment ECU hibatárolójának kiolvasása több mint ajánlott, de egy jobban felszerelt szerviz - korszerű autó esetén - képes kiolvasni az egyéb berendezések - pl. légzsák, ABS, automata sebváltó, stb. - esetleges hibakódjait is. Ha megtehetjük, célszerű az élőadatok vizsgálata. 



 

Mindennapos történet, a durva rászedés egy példája: a frissen vett használt autó kilométer számlálója alig százezret mutat, és mégis ez a kép fogad bennünket. Már az is elég nagy baj, hogy a motor felújításra szorul, de ez még talán a kisebbik. Ennél is rosszabb, hogy a kocsi minden szerkezeti eleme a borítékolhatóan magas km. futásnak megfelelő, ilyenkor sajnos van némi jogosultsága a "minden km. ajándék" minősítésnek. Az adásvételi szerződés megtámadása ilyenkor persze járható út, de mikor lesz jogerős ítélet? A bíróság kirendel egy igazságügyi műszaki szakértőt, aki szakért. Az eladó ezt nem fogadja el. Másik szakértő is jön, ő is szakért. Az eladó persze beteg lesz a tárgyalás napján. És ha végül meg is lesz a jogerős ítélet, mikor lesz abból (egyáltalán, lesz-e) tényleges kártérítés? Pontosan ezek miatt a kérdések miatt ritkán végződnek a gépjármű "megetetéses" adásvételi ügyletek a bíróságon. A legjobb tanács: először átvizsgálni, vagy átvizsgáltatni a kiszemelt autót, és csak azután fizetni. 

Németországból importált francia autó, 6 évesen, elvileg 110e km-rel. A vevő két hónap után úgy gondolja, valami nincs rendben.

Az átvizgálás eredménye: talán még soha sem cseréltek légszűrőt. Ám a dízelmotor megoldotta ezt a kis nehézséget: erős szívása három helyen is rendes rést alakított ki magának a teljesen eltömődött szűrőn. Az eredmény: a légtömegmérő feladta a további harcot az őt bombázó porral, egyéb szennyeződésekkel. Nem kis summa. További apró bibi: az egyes hengerek kompessziója között jelentős eltérés mutatkozik. A tulajdonos elmondta: az "importőr" eladás előtt állítólag szakműhelyben átvizsgáltatta a kocsit, ahol "gépre tették", és minden OK volt.  Nincs mit hozzátenni.

-Milyen az erőátvitel állapota, magasabb fokozatban nem csúszik-e a kuplung, különös figyelmet érdemel a kettőstömegű lendkerék (már ha van), minden fokozat gond nélkül finoman kapcsolható-e, nem dobja-e ki a váltó az egyes fokozatokat, nincs-e rendellenes kinyomócsapágy, nyelestengely csapágy hang, nincs-e kerékcsapágy hang, ami kanyarokban felerősödik illetve elhalkul. Automata váltó esetén a fel- illetve lekapcsolás finoman, elasztikusan történik-e, vagy rántásokkal, működik-e a kick-down, a sportfokozat, korszerűbb típusoknál a kormányról illetve váltókarról lehet-e működtetni a váltót? Ajánlott rosszabb úton menni pár száz métert, a futómű kopogásaira figyelve. Ügyeljünk a rendellenes gumikopásokra. Végezzünk fékpróbát: vészfékezéskor az autó nem térhet el jelentősen az eredeti haladási irányától, működik-e az ABS, a kipörgésgátló....? Próbaút során csak a durva lengéscsillapító hibákat lehet észlelni. 

-Elektromos rendszer: próbáljunk ki mindent, ami kapcsolható, a központi zártól a hátsóablak fűtésig, a CD-váltótól a szintszabályzóig. A nem gyári eredetű szerkentyűk (erősítő, hangszórók, telefon kihangosító, riasztó, indításgátló, turbónyomás mérő, olajhőmérséklet mérő, pótféklámpa, parkolást segítő rendszerek, lézerblokkoló, ...stb.) beszerelése az elvárható minőségben, valamennyire szakszerűen történt-e, vagy amatőr módon kivitelezett, beazonosíthatatlan, kusza kábelerdő közepén ülünk. Különösen ügyeljünk a klímára: egy klímakompresszor csere akár több százezer forint kiadást is jelenthet. A klíma működésképtelenségét firtató kérdésünkre ne fogadjuk el azonnal a "csak fel kell tölteni majd egy kis gázzal" választ. 

-Nézzük meg kiválasztott autónkat alulnézetből, célszerűen szerelőaknából vagy emelő alatt. Csöpög-folyik-szivárog-e a motor/váltó olaj, az üzemanyag, a hűtővíz, a hidraulika olaj, milyen állapotúak a féltengely gumiharangok, nincs-e az olajteknő megsérülve, milyen a kipufogó rendszer, nincs-e ráfutásos balesetre utaló jel, a lengéscsillapítókon nincs-e szivárgásra utaló jel, mi a helyzet a korrózióval, stb. 

Ügyes emberek, profi eladók egy leharcolt példánnyal is csodára képesek. Viszont az a tapasztalatunk, hogy ha körültekintően, ÖSSZESSÉGÉBEN vizsgáljuk a megvásárlásra kiszemelt acélparipát, a próbálkozások túlnyomó részét némi segítséggel ki tudjuk szűrni. 



 

Ezek a táskában elférő alapszintű segédletek nem ártanak, ha használt autót vásárolunk. Az alapos szemrevételezés szinte kötelező, a típus alapos ismerete további előny. Ha ezek mind megvannak, még mindig nincs védőoltásunk egy kemény melléfogás ellen. Egy szakműhelyben elvégeztetett állapotfelmérés / értékbecslés már jóval nagyobb biztonságot adhat, de a használt autó vásárlása még így is bőven rejt kockázatot. A mindinkább előtérbe kerülő szakosodás miatt egy futóműre specializálódott műhely pl. nagyon korrekt tájékoztatást tud adni a futóműről, kormányműről, lengéscsillapítókról, fékekről, kipufogó korrózióról, de valószínűleg kevesebb rálátása van a motorra, motormenedzsment rendszerre, általában az elektronikára, menetstabilizáló rendszerre, CR dízel hibákra, stb. A dolog fordítva ugyanígy működik. 


A következő lépés a kocsi tényleges - piaci - értékének közelítő meghatározása. 
Ez még egy normál gazdasági helyzetben sem egy kézenfekvő, egyszerű feladat: hiába van a kezünkben a legfrissebb, 1520 oldalas Eurotax. A jelenlegi gazdasági visszaesés pedig teljesen átrendezte a hazai használtautó piacot (is). Ami bő egy évvel ezelőtt "jó vételnek" számított volna, az ma - az esetek döntő részében - inkább "átgondolatlan pénzkidobás". 
Részben ismerni kell a hazai piaci befolyásokat. Vannak favorizált típusok, amelyek viszonylag könnyebben értékesíthetők. Vannak viszont olyan típusok, amelyek használtan igen nehezen eladhatóak, mivel a magyarországi általános megítélésük - megalapozottan vagy anélkül - nagyon kedvezőtlen. Nagyon nem mindegy a kocsi műszaki állapota, TÉNYLEGES futásteljesítménye, sérülésmentes vagy többször súlyosan sérült volta, a karbantartás színvonala, a tulajdonosok száma, a típus hazai megítélése, későbbi újraértékesíthetőségének esélye. A sokszor hosszasan felsorolt extra felszerelések újraértékesítésnél viszonylag keveset számítanak. Nemritkán az eladók extra felszerelésként tüntetik fel azt is, amik az adott felszereltségi szinthez minden felár nélkül tartoznak. 



 

Ezek a nem túl bizalomgerjesztő fotók egy alig másfél éves, - idehaza - luxuskategóriás (és annak megfelelő árú) amerikai gyártású gépkocsi utasterének diszkrét részletei. Az autó egyébként sérülésmentes, szalonból származó, nem vízkáros. Készült az olcsóság jegyében, a felületvédelem sok helyen egyszerűen elmaradt, ez már nem fért bele a több, mint 12 milliós árba. Használd és dobd el - jól láthatóan nem az örökkévalóságnak készült. Elgondolkoztató, mi több, elfogadhatatlan. 


 

Még egy amerikai: a Mustang nagy népszerűségnek örvend, ráadásul a tengerentúl olcsó is. A V8-asok hangja szívdöglesztő, a forma a legtöbb sportos autót kedvelő embernek bejön. De belül teljesen igénytelen, mondhatni lehangoló. Képünkön a 2004-ig gyártott sorozat egyik példánya látható. Kopogós, olcsó műanyaghegyek, fantáziátlan belső, esetlen kezelőszervek. 
 

Mindennapi tapasztalat, hogy használt autó vásárlásánál a vevők anyagi lehetőségeik végső határáig elmennek, sőt még azon is túl. Csak kevesek gondolnak a használt gépkocsi - nagy valószínűség szerint - fokozottabb fenntartási költségeire. Később az első, akár nem is túl jelentős hiba pedig csődbe viszi a családi költségvetést. Ilyenkor általában a legolcsóbb megoldás jöhet csak számításba, a legolcsóbb utángyártott, vagy bontott alkatrész, és csak az, amit már két éve cserélve is késő lett volna, csakis a legalacsonyabb ajánlatot tevő - jó esetben - szakinál. Mindez együtt nem biztos, hogy szerencsétlen autó épülésére szolgál. 


Néhány példát mutatnánk be. Korántsem riogatási céllal tesszük, csupán adalékul a "milyen használt autót vegyek" kérdéskörhöz. 

 

Nézzenek rá erre az 1977-es gyártmányú gyújtómodulra, egy V8-as Mercedes motornak a tartozéka. Ma már furcsának hat ez a szerelési mód, a gyártás idején korszerűnek számított. A beépített alkatrészek értéke legfeljebb pár ezer Ft (a nyák lemez alatt egyetlen alkatrész, egy teljesítmény-tranzisztor lapul.) 
Tippeket kérünk: mennyi lehet a mai új ára? 
25,000 Ft? (A valós értéke legfeljebb ennyi.) Ennél azért több. 
70,000 Ft?? Húzósnak tűnik. De több, nincs mit tenni. 
2011 végén aktuális ára az egyik hazai Bosch disztribútornál annyi mint: 597,000 Ft. Nem elírás. Ez ennyi. Pont. 
Lehet persze bontókat járni, hátha töredékáron találunk... Nem kizárt. Az esélyek azért nem túl biztatóak, nem ritka a modul "elszállása". Esetleg lehet javítani. Ez esetben ez történt. 
És ha nincs bontóban, nincs ebay-en, nem lehet javítani? 
Természetesen, ez csupán egy kiragadott példa. Más autótípus, más beszállító esetében is előfordulnak hasonlóan árazott alkatrészek. 

Mercedesnél maradva, vegyük pl. a 2005-ben kibocsájtott S osztályát, és ragadjunk meg egy kis darabkájánál. Legyen ez pl. egy "multikontúros" vezetőülés, egy 2007-es példányon. 

 

Már az ajtóba integrált kezelőpanel alapján sem egy mindennapi darab. A szokásos funkciókon túl az ülőlap hosszának a beállíthatósága, a fejtámasz villamos mozgatása és a három fokozatban állítható ülésszellőztetés érdemel figyelmet. A ki-beszállást megkönnyítő ülés hátrautaztatás és kormánykerék megemelés hasznos lehet, más gyártmányoknál is találunk hasonlót, a programozható masszírozó funkcióval ugyanez a helyzet. 
Ami az autóülések királyává teszi a Merci ülést, az a menüből elérhető páratlan "testreszabhatóság". Minket mindig lenyűgöz, ha ilyen ülésbe huppanhatunk, nem álljuk meg, hogy - ha csak vázlatosan is - be ne mutatnánk a tudományát. 

 

Az ülőlap oldaltartását a légkamrák keménységének változtatásával tetszés szerint beállíthatjuk. 

 

A háttámla oldaltartását szintén. 


 

A gerincoszlop felsőfokú kényeztetése. Ez megérdemel még egy fotót... 

 

Nem csak a gerinc támasztásának erőssége, hanem helye is beállítható. 

 

A főúri ülés nem hanyagolja el a vállakat sem. 
Kanyarban, szerpentinen az üléspárna és a háttámla oldaltartást biztosító légkamrái a kanyarral ellentétes oldalon felkeményednek, jobban megtámasztják a vezető testét. 
Csak vázlatosan említettük az ülés lényegesebb tulajdonságait, de ez már így is több, mint pazar. 

De akkor mi lehet a gond? 

Egy 2005-ös, esetleg 2006-os S osztályú Merci már akár 3M Ft körül megvásárolható, de az ezt követő ráncfelvarrott példányokra is szert lehet tenni már úgy 4,5...6 M Ft-tól, ami az új áruk töredéke. Ez az ár ha tömegeknek nem is, de sokaknak lőtávolságon belül kerülhet. 

Szinte biztos, hogy a rendkívül bonyolult szerkezetű ilyen korú autókon már nem minden működik megfelelően, sőt, meglehet, hogy néhány elem már egyáltalán nem működik. Mi van, ha éppen a bemutatott vezetőülést kellene cserélni? (Az ülés modulokból áll össze, így is rendelhető, a példa kedvéért komplett ülést veszünk alapul.) 

Mire az ülés minden elemének az árát összeadjuk, az 2012 október végén 2,045,235 Forintot tesz ki, mondjuk a felét, mint amennyiért a kocsit megvettük. A súlyos summa listaár, amelyből némi kedvezmény lefaragható. 


Nézzünk meg egy japán példát is. 

 

Mutatós műanyag burkolat fedi a Lexus RX 300 motorját. A V6-os motor hengersoronkénti leömlői után egy-egy kisméretű katalizátor segít abban, hogy indítás után már rövid idővel meginduljon a kipufogógázok tisztítása, a nagyobb méretű "fő" katalizátor ezek után van beépítve. 
A katalizátorok hatásfoka egy idő után lecsökken, nem is beszélve az esetleges üzemzavarok esetén beálló gyors tönkremenetelről. 
A három katalizátor együttes ára, márkakereskedésben: 804,000 Ft. Ez durván harmadrésze annak az összegnek, amennyiért egy kilenc év körüli példányt megvehetünk. 

(Vannak ennél sokkal durvább példák is. Szíves figyelmükbe ajánljuk az NOx-csapdás katalizátorokról, kénmérgezésről szóló írásunkat.) 


EZ az oka annak, hogy a luxuskategóriás szívdöglesztő acélparipák a második gazda után, 6-8 éves korukra többnyire járóbetegekké válnak. Az ilyen autó mennybe emel ha éppen úgy működik, ahogy kell. Egy átlagos jövedelmű magyart pedig -némi túlzással- szegényházba juttat, ha rendesebben elromlik. 

Az anyagiakon kívül is van még egy szempont. Ismer Ön olyan márkaszervizt, javítóbázist, amelyik az ilyen bonyolultsági fokú autó minden elemét képes rendre tökéletes biztonsággal diagnosztizálni, korrekt, tévedésmentes hibafeltárást végezni, a szükséges javításokat magas színvonalon elvégezni? 
Létezhet ilyen akár a Lajtán innen is, de mi még nem hallottunk róla. Vannak viszont tapasztalataink, miszerint tőlünk jóval nyugatabbra is komoly gondot okozhat egy ilyen nagyon kifinomult, ebből adódóan a legkorszerűbb, új fejlesztésű elektronikákkal telezsúfolt, hozzáférhető, átlag szerelő részére értelmezhető javítási technológiával még nemigen rendelkező rendszerek szakszerű javítása. 
És mielőtt elfelejtenénk: arrafelé 100~150 Euro között gondolkoznak óránként a probléma megoldásán.