Gyakran hallunk történeteket három-négyszázezer kilométert teljesített derék autókról, melyekre néhány kopó alkatrészen, olajcserén kívül szinte semmit nem kellett költenie a büszke gazdának. Mi sok mindent elhiszünk, de ezeket a híreket kellő fenntartással kezeljük, legyen szó bármilyen típusú gépkocsiról. 

Ha a műszaki állapotra csupán az az elvárás, hogy VALAHOGY le tudjuk küzdeni majd a Budapest-Makó távot, oda és vissza, akkor is. Ha viszont igény van rá, hogy a motor pöccre induljon, egyenletes alapjárata legyen, korrekt legyen a teljesítménye, a fogyasztása, ne legyen rendellenesen magas olajfogyasztása, ne húzzon füstködöt maga mögött, ne hagyjon reggelente olaj, hűtőfolyadék, hidraulika folyadék nyomokat elindulás után, ne legyen rendellenes zajok forrása, emberi számítás szerint ne legyen szükség trélerre, akkor meg méginkább. És még csak a motor környékét említettük. 


Nézzünk egy konkrét esetet. 

Ennek az Audinak nagy szerencséje van. A gazdi - nagyon régi barátunk - autógépész mérnök, bejegyzett, gyakorló igazságügyi járműszakértő, fél életét, hosszú évtizedeket közúti járművek között töltötte. Autójára igényes ember lévén a kocsit olyan műszaki állapotban tartja, hogy ne legyen kérdés, hogy holnap reggel elindulhat-e mondjuk Toledoba vagy éppen Svédország egy északi részére. Ne feledjük, nem az elindulás, hanem a megérkezés számít. 
Az Audi A6 1,9 TDI 2002-es gyártású, 2005-ben került Magyarországra, a jelenlegi tulajdonosánál 2006 óta van. Az órában 252000 km, a valóság kicsit más, az 303000 km. 
A nem alapkivitelű autónak (telefon, navi, CD tár, elektromos ülésállítás, stb.) volt és "van gazdája", minek következtében - korához és a futott kilométerekhez mérten - kétségkívül jó műszaki állapotnak örvend. Ennek persze - mint látni fogjuk - nem kis ára van. 


 

A külső megjelenésre panaszunk nem lehet, kisebb karcok, kavicsfelverődés, néhány mm-es repedés a szélvédőn. A prémiummárka jelentősen sosem sérült karosszériájának állapotát tekintve akár 150e megtett km. is hihető lenne. Mi több, sokan el is hiszik, ezt ügyes(kedő) emberek gyakran kihasználják, és nem csak idehaza. 


 

Mint ahogy a számlálónak itt is mesterséges emlékezetkiesése volt, 252e km-t mutat, 51e km valahogy kimaradt. Hozzá kell tegyük: ez még a szolid kis játékok közé tartozik, a kocsi tulajdonosa vásárlás előtt ismerte a megtett kilométerek tényleges számát. 


 

A belső tér is alapjában véve kulturált, nem tükrözi vissza a valós futásteljesítményt. A piktogramok állapota az, amin a legfeltűnőbbek a kopásnyomok. Kétségkívül méltatlan esztétikai hiba ebben a kategóriában. Nem vigasz az sem, hogy néhány más autóban már 100e km. környékén hasonló látvány fogad bennünket. 

Az autót vezetve viszont feltűnik: sokkal jobb műszaki állapotú, mintsem hittük volna. A motor kulturáltan jár, hozza az elvárható teljesítményt, a hajtáslánc hibátlan, a kocsi úttartása, viselkedése minden közlekedési helyzetben a keveset futott ilyen példányokra emlékeztet. Minden működik. Minden jól működik. Bravó. 

Lehet ilyen jó ennyi km. után egy A6-os? 
Lehet. De ennek ára van. 

 


A kocsi gazdája nem kevesebbet, mint másfél millió Forintot költött a döntően autópályán használt járművére. 
Ez az összeg nem 18"-os alufelnikre, szipi-szupi erősítőre, mélynyomóra ment el, hanem csupán arra, hogy a gyári állapotot lehetőség szerint közelítő állapotban tartsa járművét. 

De mi tette ki ezt a súlyos összeget? 

Csak a jelentősebb tételek, a teljesség igénye nélkül: 

-lendkerék 
-kuplungszett 
-fékbetétek 
-kerékagy csapágyak 
-lengéscsillapítók 
-4 db. befecskendező porlasztó 
-vezérműszíj szett 
-vezérmű tengely 
-hidrotőkék 
-tandem pumpa 
-turbófeltöltő 
-motor és váltótartó bakok 

És persze munkadíj. 


A javításokat nem mi végeztük... 


 


...egy kevéske motorban turkálás kivételével. 



Azt kell, hogy mondjuk: az autó jól állta a sarat. A motor szerkezeti elemeihez csak kismértékben kellett hozzányúlni, a váltóhoz, kormányműhöz (és számos egyébhez) egyáltalán nem, a karosszéria korához képest kitűnő állapotú. 

És mégis, a hibátlan műszaki állapot fenntartása eddig, a mostani tulajdonosának másfél milliójába fájt. 
Lehet persze mérlegelni, megéri-e ennyit költeni egy ilyen korú autóra. Lehetett volna csak a felét, vagy akár a negyedét is, a kocsi akkor is gurulna. Legyünk őszinték: legtöbbünk így gondolkozik, amit nagyon szépen meg is mutat az átlagos, ténylegesen ennyit futott négykerekűek valós (tárgyilagosan nézve: eléggé aggasztó) állapota. 

Cikkünk egy másik lehetőséget vázol fel: egy "rendben lévő, jó vérvonalú", ámbár nem keveset futott használt autót megvásárlása után megfelelő karbantartás mellett még évekig használhatunk komolyabb megbízhatósági kockázat nélkül. Ennek viszont ára van. Ez a nyugalom ára.