Hogy is van ez? 5. Tuningolt Saab motor 303e km-rel
Igazuk van azoknak, akik felvetik: a Saab túl sokat szerepel oldalainkon.
Korábbi jelentős innovációs múltja, a turbós motorok fejlesztésében végzett közel négy évtizedes, eredményes úttörő munkája, egyedi megoldásai, biztonságra törekvése miatt magunk is a sokadik autót koptatjuk a svéd gyártótól. Nem tudtunk nemet mondani régi ismerősünk ajánlatának: rendelkezésünkre bocsájtja a szétesett, már csak ócskavasnak jó motorját. Szedjük szét, mérjünk, mérjünk, mérjünk..., mert kíváncsi: mennyire volt kopott a sokat futott, ráadásul komoly tuningot kapott motor.
Minket is érdekelt a dolog. Jó, rendben, legyen még egy Saab..., így a Saabra szakosodott kollégák szivességéből (akik a motorcserét végezték) megérkezett hozzánk a (hengerfej nélküli) motorblokk.
Az 1996-ban készült B204-es, kétliteres, turbós motort már láttuk korábban is.
2006-ban pl. még ereje teljében dolgozott egy NG 900-as motorterében.
A tulajdonos elmondása szerint az eredetileg 185 lovas motor teljesítményét először 150e km lefutása után emelték 220 LE-re. 205000 km-t futott a motor, amikor a teljesítményt tovább emelték, 300 LE-re. Ekkor egy nagyobb turbót, IC-t, új dugattyúgyűrűket és új csapágysort kapott.
303000 km-t mutatott az óra, amikor eljött a vég: a forgattyústengely 4. henger forgattyúcsaphoz tartozó hajtórúdfej leszakadt, a dugattyú a dugattyúcsapnál kettétört, a hajtórúd ennél a hengernél kiütötte a blokk oldalát. A leszakadt alkatrészek közül valamelyik átkerült a 3. henger terébe, itt a blokk másik oldalát törte ki, a hajtórúd itt erősen deformálódott.
A motor így nagyon rövid idő alatt totálkáros lett. A lehetséges forgatókönyvről a cikk végén ejtünk néhány szót.
Ebben a cudar állapotban láttuk újra négy év után a motort (pontosabban: egy részét).
Ez nem jó hír ugyan, de kitűnő alkalom a méricskélésre.
Először nézzük a hengerfal kopást.
Mind a négy furat méretét többször is ellenőriztük, mert a mért értékek eddigi tapasztalatainkkal nemigen akartak találkozni.
Cseréltünk műszert (amennyi volt), cseréltünk mérő embert (amennyi volt), de a helyzet nem változott.
Félve írjuk le, mi is nehezen hisszük el, mégis igaz: a hengerfal alig kopott.
Pont.
Az eredmény: a maximális kopás (a furat legfelső, gyűrű által nem járt részét bázisértéknek tekintve) 0,02 mm!
A korábban mért, jóval kevesebbet futott, nagyon jónak ítélt Mercedes motor kopása ennél nagyobb volt.
Standard, felfúrás nélküli motorról van szó.
Biztos, ami biztos, mégegyszer egyeztettük a valós futásteljesítményt a kocsi tulajdonosával: a 303000 km valós.
Nincs mit hozzátenni.
(Illetve, van. A DEKRA 0,000 mm. kopást mért egy 100,000 km-t futott Renault Mégane 1,6 16V motoron.
Hihetetlennek tűnik, ha nem a DEKRA méri / mondja. Nyúlfarknyi kommentárunk a Motor mechanikus vizsgálata II. oldalunkon.)
Dugattyúk
A Saab nem a dugattyúk tényleges méretét adta meg a dugattyútetőn, hanem a méretosztályba sorolást. (Pirossal megjelölve. A nyíl a beszerelés irányát mutatja.)
Mindegyik dugattyú az AB csoportba tartozik, melynek névleges átmérője: 89,980 - 89,989 mm.között van.
Ebből adódóan az újkori, lehetséges legnagyobb eltérés a dugattyúk között nem éri el a 0,01 mm-t. (0,009 mm)
A három dugattyún a legkisebb méret 89,97 mm volt, ez annyit jelent, hogy a kopás mértéke 0,010-0,019 mm!
Az egyik dugattyú palástjának egy szeletét itt mutatjuk.
A nagyon finom megmunkálási nyomok egyenletesen, kopás nélkül megfigyelhetők 303000 km. lefutása után!
Mind a három dugó ilyen, a negyedik henger dugattyúja leszakadt, csak a felső részt kaptuk meg, ez nem értékelhető.)
Dugattyúgyűrűk
Mivel ezeket 205e km-nél cserélték, "mindössze" 98e km-en keresztül tették a dolgukat, ami alig harmada a blokk még eredeti alkatrészei futásteljesítményének. Alacsony kopásértékeket vártunk...
... és - finoman szólva is - meglehetősen középszerű eredményeket kaptunk.
Mint látható, a - viszonylag - alacsony futásteljesítmény alatt a gyűrűk intenzíven koptak, a gyűrűvégek közötti hézag a megengedett érték másfélszeresét érte el. A hengerfejet nem láttuk, de magának a motorblokknak - ezen a motoron - a leggyorsabban "amortizálódó" alkatrészei kétségkívül a dugattyúgyűrűk.
A dugattyúgyűrűk illetve a dugattyúgyűrű hornyok közötti hézag vizsgálata is érdekes eredményt hozott.
A legnagyobb hézag a felső kompressziógyűrűknél mérhető, értéke: 0,20-0,25 mm. közötti.
A gyári illesztés értéke itt: 0,05-0,082 mm. Ha a felső értéket vesszük alapul, akkor is két és félszeresére, háromszorosára nőtt az illesztési hézag. Ez részben a hornyok kiverődéséből, másrészt a gyűrűk gyűrűhoronnyal érintkező részének kopásából ered. Ez (azonos gyűrűn mérve) a fotó tanulsága szerint 0,035 mm-t tesz ki.
Ami nem elhanyagolható: a dugattyún a hornyok kiverődése 303e alatt következett be, ezek a gyűrűk viszont csak 98e km-en keresztül dolgoztak.
Érdekességként: éppen a cikk írásának idején jutott el hozzánk az Auto Bild 2010. októberi száma. Jó szokásuknak megfelelően a DEKRA műhelyében szétszerelték, átvizsgálták a 100e km-es tartósteszten átesett egyik autót, jelen esetben egy dél-koreai 1,1 literes motorral szerelt modellt. Szó szerint idézzük: "A feltűnően nagy olajfogyasztás okát ... a motor bemérése tárta fel. Valamennyi hengerpersely a felső mérethatárnál volt, a dugattyúk viszont az alsónál. A dugattyú és a hengerfal közötti nagy hézag és az olajkoksz vastag lerakódása az égéstérben arra utal, hogy egyszerűen elégett az olaj." Mindez 100e km-nél. Vizsgálódásunk tárgya, az agyontuningolással "hátrányos helyzetbe hozott" Saab motor hengerfala és dugattyúpalástja alig mutat kopást 303e km. lefutása után. A gyűrűk gyorsan koptak, ez vitathatatlan, de cseréjük nem borítja annyira fel a családi költségvetést, mint egy motor nagyjavítás. |
Főtengely
Még a főtengely kiszerelése előtt célszerű megvizsgálni annak tengelyirányú játékát a motorblokkban.
Ez az érték tűréshatáron belül van.
A főtengely eltérése az egyenestől ("ütése") viszont a megengedett érték közel négyszerese!
Rendszerint a középső fekvőcsapnál mérhető a legnagyobb eltérés, öt helyen csapágyazott főtengely esetén a harmadik fekvőcsapnál, mint ebben az esetben is.
A forgattyústengely csapjainak vizsgálata.
A gyárak nagyon kis tűrést engednek meg a csapok körkörösségi hiba, illetve kopás vonatkozásában.
A negyedik hengerhez tartozó forgattyúcsap nem értékelhető a bevezetőben leírt, a motor tönkremenetelét eredményező "esemény" következtében. Ha ezt figyelmen kívül is hagyjuk, akkor is fenntartásaink vannak a főtengely állapotával kapcsolatban, kiemelten a középső fekvőcsapnál mérhető jelentős ütés miatt.
A dugattyúcsapszeg itt is úszó illesztésű úgy a hajtórúdszem-perselyben, mint a dugattyúban. Kimozdulásának meggátolása a két biztosítógyűrű feladata.
A dugattyúcsapszegek névleges átmérője: 23,996-24,000 mm. Egy-egy dugattyúcsapon belül legfeljebb 0,003 mm átmérőbeli különbséget tudtunk mérni. (Csak három dugattyúcsapszeg értékelhető)
A dugattyúcsapszeg kedvező mértékű kopása (gyakorlatilag szinte kopásmentessége) csak egy elem a hajtórúd - csapszeg - dugattyú kapcsolatban. A dugattyúcsapszeg és a dugattyú furata közötti illesztés 0,005-0,014 mm, a hajtórúdszem persely és a dugattyúcsapszeg közötti hézag (ennél a motornál) szintén 0,005-0,014 mm. Teljesen kopásmentes csapszeget feltételezve tehát a hajtórúd és a dugattyú közötti illesztés két szélső értéke 0,01 és 0,028 mm-re adódik.
A csapszeg-dugattyú "lógásának" mérését mutatja fotónk, a legnagyobb ilyen mért érték 0,02 mm, ami másfélszerese a megengedettnek. A legnagyobb hajtórúd-dugattyú játék értéke 0,045 mm, ami bő másfélszerese a még elfogadottnak.
Véleményünk szerint a dugattyúgyűrűk némileg harmatos élettartamát kivéve ez bizony nem egy rossz motor.
A mérési eredmények értékelésénél tartsuk szem előtt: -Jelentős a futásteljesítmény. -Ennek a számottevő élettartamnak a felénél kapta a motor az első "okosítást", amit 205e km-nél még keményebb teljesítmény-emelés követett. Ennek a pozitív hatását bárki tapasztalja, aki beül a bal első ülésbe, de ne felejtsük el: ennek az árát -közvetett módon- a motor, a hajtáslánc fokozottabb elhasználódásával is megfizetjük, bárki bármit is állít. Könnyen belátható, hogy egy közel duplájára emelt teljesítmény esetén (ha ezt ki is használjuk, lásd lejjebb) a dugattyútetőre ható erő is sokkal nagyobb, ez jobban terheli pl. a csapszeget, a hajtórudat, sokkal nagyobb lesz a forgattyústengely csapjainak a terhelése, stb... Mivel a csapok/csapágyak felületének a mérete a teljesítmény emelésével nem változott, közöttük az olajfilm - az eredeti állapothoz képest - hajlamosabb lesz megszakadni, és átmeneti (vegyes) súrlódás jöhet létre a tisztán folyadéksúrlódás helyett. Ezt egy kellően megválasztott, méregdrága fullszintetikus olaj is csak részben képes kompenzálni. -A közölt, emelt teljesítményadatokat elfogadva is motorkopás szempontjából nem az a kérdés, hogy a maximális teljesítmény pontosan 300 vagy esetleg "csak" 284 LE, hanem az, hogy ennek mekkora hányadát mozgósították a mindennapokon, a főtengelyről levehető maximális forgatónyomatékot milyen gyakran "engedték kibontakozni". Ez nyilván így igaz a tuning nélküli motorokra is, de a jelentősen megemelt teljesítmény (forgatónyomaték) növekvő élettartam-kockázatot is jelent. |
.....................................................................................................................................
A Saab tulajdonosa így írta le a motor tönkremenetelét:
"Az autó a motor halála előtt már hosszú hónapokon keresztül extrém olajfogyasztású volt (1 liter/1000 km), ezzel sokszor nem is foglalkoztam, számos esetben minimum alatt volt a szint.
A meghaláskor autópályán mentem, egy Audi után, kb. 110-el (igaz ez mph-ban értendő) és először csörömpölés volt, kb. 40 másodpercig, akkor visszavettem a tempót, majd éktelen füst keretében elfolyt az olaj és én kisoroltam a leállósávba."
Mindezek után dióhéjban megpróbáljuk felvázolni a gyászos esemény történéseit, mi miért történt.
Az általunk legvalószínűbbnek tartott verziót írjuk le, egy anyagvizsgálati labor háttérrel bíró metallográfus ennél sokkal többet és sokkal biztosabbat tudna mondani.
A fokozott olajfogyasztás döntően
-a dugattyúgyűrűvégek közötti megnövekedett hézagra,
-a dugattyúgyűrű hornyok kiverődésére, a dugattyúgyűrők horonnyal érintkező részének kopására vezethető vissza.
Ez még önmagában - ha az olajszintet rendszeresen ellenőrzik - nem okozhat a leírással összemérhető motorkárt.
Ennek a csavarnak a törésvonalát (főleg nagyító alatt) vizsgálva nagy valószínűséggel megállapítható: fáradásos törés történt a 4. henger hajtórúdfej fedelét tartó egyik csavarnál. A fedél - mivel már csak egy csavar tartotta - egyre inkább szétnyílt a csapágyféllel együtt, itt az olaj gyakorlatilag szabadon ömlött ki, ami az olajnyomás drasztikus összeomlásával jár.
A következő lépcsőt a csapágyfedél másik csavarjának kihajlása, majd szakadása jelentette.
Az érintett alkatrészek igénybevételét jól mutatja a csapágyfedél és a főtengely csapjának elszíneződése.
Miután a hajtórúd fedele önállósította magát, a teljesen elszabadult hajtórúd a forgó főtengely "pofozása" alá került. Ennek következtében a hajtórúdfej kitörte a blokk oldalát. (A szakzsargon erre az esetre használt tömör helyzetjelentése: "A hajtókar kinézett a blokk oldalán".)
A rendellenes helyzetbe került hajtórudat a főtengely további ütéssorozata érte, aminek eredményeképpen a dugattyúcsapszegnél több darabra tört a dugattyú. Az elszabaduló, deformált alkatrészek közül egy vagy több átkerült az olajteknőnél a 3. henger terébe, itt erősen deformálta a hajtórudat, és itt is kitörte a blokk oldalát, valamint több helyen átszakította az olajteknő öntvényét.
Az érintett alkatrészek sérülései arra mutatnak, hogy bár a motor károsodása rövid idő alatt bekövetkezhetett, ilyen mértékű deformációk, törések végbemeneteléhez a kezdőlépés, a csavar törésétől a motor leállásáig meglehetősen sok főtengely fordulatra volt szükség.
A: "Ahol a hajtókar kinézett a blokk oldalán"
B: A felfényesedett felület azt mutatja, hogy a hajtórúd nagyon sok ütést bevitt a motorblokknak.
C: A hengerfal felülete.