Weboldalunkon a gyorsabb és kényelmesebb használhatóság miatt sütiket használunk, valamint statisztikai szempontból (látogatottság mérése, cikkek népszerűségének vizsgálata) felhasználjuk. 

Az oldal megtekintésének folytatásával Ön elfogadja ezen sütik használatát.

 

Korszerű környezetvédelmi megoldások

Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások teljesítése olyan technológiák kidolgozását - és alkalmazását - tette szükségessé, melyek következtében elkerülhetetlenül bonyolulttá vált a korszerű belsőégésű motor.

A lambdaszonda és a katalizátor rejtelmeivel a "lambdaszonda" ill. "a kipufogó gázok vizsgálata" oldalon foglalkozunk. Most nézzünk néhány ezeket részben kiegészítő, ill. egyéb környezetvédelmi alrendszert. 

- Benzingőz kipárolgását gátló rendszer (EVAP) 
A korszerű Otto-motoroknál - karburátor hiányában - már csak egyetlen hely maradt, ahonnan benzingőzök távozhatnának a szabadba, ez pedig az üzemanyag tartály. Ma általánosan alkalmazott megoldás a benzingőzök szabadba jutásának meggátlására az ún. aktívszén-tartály alkalmazása. A tartály aktívszén granulátummal töltött, ami megköti a szénhidrogéneket. Az ECU előre beprogramozott motorműködési feltételek teljesülése esetén egy mágnesszelepen keresztül az aktívszéntartály tartalmát a szívócsonkban uralkodó vákuum segítségével a motor égésterébe juttatja. A rendszer csak akkor lép működésbe, ha a lambda-szabályozás is működik, mivel a lambda-szabályozásnak jelentős ráhatása van a keverék összetételére. 
Korábban egyes típusoknál a rendszer működtetése nem volt az ECU-val kapcsolatban, csupán egy vákuumszelep vezérelte. 

-Kipufogógáz visszavezetés 
Célja: a kipufogógáz NOx (a NO, a NO2 és a NO3 együttes jelölése) tartalmának csökkentése. A korszerű, "kihegyezett" motorok emelt fajlagos teljesítményével együtt jár egy nem kívánatos következmény: az égési csúcshőmérséklet növekedése. Ennek következménye viszont a nitrogén-oxidok megjelenése, ami súlyos egészségkárosító kockázatokat hordoz. 
Nagyon leegyszerűsítve: a kipufogógáz egy részét visszavezetik az égéstérbe, ezáltal csökken az égési csúcshőmérséklet. A visszavezetésre két módszer is kínálkozik: a belső és a külső kipufogógáz visszavezetés. 
belső kipufogógáz visszavezetés a szívó és a kipufogószelepek összenyitásával valósul meg. Ezen az úton csak csekély mértékű visszavezetés érhető el. 
külső kipufogógáz visszavezetés korai megvalósításánál az elektronika még nem kapott szerepet, a rendszer mechanikus működtetésű volt, alapvetően a szívócsonk nyomásviszonyai határozták meg a visszavezetésre kerülő kipufogógáz mennyiségét. 
Korszerű motorok esetén a visszavezetés szabályzottan megy végbe, az ECU csak meghatározott működési feltételek teljesülése esetén, kitöltési tényező vezérléssel működteti a kipufogógáz visszavezetését közvetlenül végző EGR (német nyelvterületen: AGR) szelepet. Alapjáraton szükségtelen a visszavezetés, míg teljes terhelésnél a bekövetkező teljesítmény vesztés miatt általában nincs, vagy csekély mértékű a kipufogógáz visszavezetés. Gyakorlati megvalósulásában a rendszer számos, egyéb egységet is magába foglalhat. Dízel rendszerek esetében általánosan elmondható, hogy az EGR-rendszernek nagyobb szerepe van, a motor által beszívott gáz akár 70%-a is származhat innen. Otto motorok esetében a visszavezetett kipufogógázok aránya a szakirodalom szerint legfeljebb 15-20%. 



 


Az EGR szelep nem egy örök életű alkatrész. A kipufogógázból származó lerakódások gyakran részben, vagy teljesen működésképtelenné teszik. Egy alapos tisztítás segíthet, de vannak típusok, amelyeknél kevés a javítás esélye. 


 

Tisztítás után az EGR szelepet még kiszerelt állapotban célszerű tesztelni. 



Az első generációs, vákuum-kamrával vezérelt EGR szelepek nem alkalmasak a kipufogógáz korrekt, megfelelő pontosságú visszavezetésére, ezenkívül van még egy hiányosságuk: az ECU-nak "nincs tudomása" a szelep nyitva tartásának valós mértékéről. Ez az oka, hogy egy bonyolultabb konstrukció kiszorította az immár korszerűtlenné vált alapmodellt. A korábbi "vezérlést" felváltotta a "szabályzás". 


 

Az öt vezetékes EGR szelepekben egy potenciométer (is) található, amely folyamatosan tájékoztatja a vezérlőegységet a szelep nyitásának mértékéről. Ez nem csupán pontosabb szabályzást tesz lehetővé, de legtöbbször a diagnosztikában is segít. 


 


Oszcilloszkóp-felvételünkön egy jellemző EGR-hibát figyelhetünk meg. A sötétzöld színnel ábrázolt jel az EGR szelep kivezérlése, 0V közeli állapotban az ECU árammal látja el - nyitja - a szelepet, 12V közeli állapotban a belső rugó hatására a szelep visszazár. A nyitás ill. a zárás 10 ms-os nagyságrendű, így a nagyobb frekvenciával való szabályzás során a pozíció pontosan beállítható. Kék színben láthatjuk az EGR-szelep pozícióját: menet közben ez a feszültség jellemzően 1,5 és 3,5V között alakul. Az oszcillogramm kb. 80 km/órás haladást, majd gázelvételt, ill. tolóüzemet ábrázol. A tolóüzem kezdetén az ECU egy tesztelő impulzussal látja el a szelepet, ami teljesen kinyit, viszont az impulzus után - ezt a pillanatot piros nyíllal jelöltük - nem záródik vissza. Ebben az állapotban a nagy mennyiségű kipufogó gáz alapjáraton és kisebb terhelésen egyenetlen motorjárást, lefulladást okoz. 
(Amit már számos helyen leírtunk: mára az oszcilloszkóp megléte, és értő használata elengedhetetlen a korszerű motorok hibafeltárásában.) 


 

Amíg a vákuum-kamrás EGR-szelepek javítására, tisztítására volt esély, az újabbak esetén erre nincs mód. 
Az "örökre vasalt" alkatrészt csak roncsolásos úton lehet megbontani, piros nyíl mutatja magát a szelepet. 

(Csupán zárójelben: a környezetvédelmi szempontok indokolnák a kipufogógáz összetételére közvetlenül ható alkatrészek - ilyen pl. az EGR szelep, a katalizátor, vagy a lambda szonda - elérhetőbb árszinten tartását. A fotón szereplő "gyári" EGR szelep ára márkakereskedésben 54e Ft, más kereskedelmi csatornákon pár ezer Forinttal alacsonyabb, ami még mindig egy igen tekintélyes summa. A már sokéves, alacsony értékű autók esetén ezek az összegek túl nagy rést ütnek a tulajdonos egyébként is lapos pénztárcáján. A kókler, sufnis, környezetromboló, de "kedvező árfekvésű megoldások" egy része sajnos erre vezethető vissza.) 




 

A belső kipufogógáz visszavezetés egy megvalósítását mutatja a fotónk. Az Audi 3,2 FSI közvetlen befecskendezéses V6-os motorjainak hengerfejei több szempontból is érdekesek, ezúttal maradjunk a kipufogógáz visszavezetésnél. A rendszer nagyon rugalmas, úgy a szívó, mint a kipufogószelepeket működtető vezérműtengelyek főtengelyhez viszonyított pozíciója (határok között) állítható. A képen a vezérműtengelyek állítószerkezetei (kék keretben) és a vezérműtengely-pozíció jeladók (pirossal jelölve) is megfigyelhetők. 
Az ECU az üzemi paramétereknek megfelelően meghatározza a kívánt vezérműtengely pozíciókat, a jeladók segítségével pedig pontos információkat kap azok tényleges helyzetéről, így nagyon precíz szabályozási folyamat érhető el. Mivel mindkét vezérműtengely "hangolható", megfelelően nagy szelepösszenyitási szög elérhető, ezáltal az EGR szelep(ek)re ennél a motornál nincs szükség. Más kérdés, hogy a rendszer meglehetősen bonyolult, a négy vezérműtengelyhez négy állítószerkezet és négy pozíciószenzor tartozik. Ne csodálkozzunk, ha ez követhetetlennek minősül a mindennapi szerelési feladatokra felkészült szervizek számára. 




-Drive by wire, e-gas 
Ennél a megoldásnál a gázpedál lenyomásával csupán egy vagy két potenciométer tengelyét mozgatjuk. A motorvezérlő egység ezen jel alapján, egy egyenáramú motor (ritkábban léptetőmotor, pl. BMW) segítségével, szabályozottan állítja be a mindenkori aktuális fojtószelep helyzetet. Ez nem egy öncélú hightech megoldás, több annál. Környezetvédelmi okokból ugyanis kerülni kell a fojtószelep hirtelen zárását (megnövekedett kip. gáz NOx tartalom), illetve nyitását (erősen megnövekedett CO tartalom a gyorsításkori keverékdúsítás miatt) 
A fojtószelep hirtelen zárásának meggátlására még csak-csak rendelkezésre állnak kidolgozott - és alkalmazott - egyéb technológiák, viszont a hirtelen nyitás problémáját megoldani közvetlen gázbowden kapcsolat esetén nem lehet. Itt van nagy jelentősége az e-gáznak, ahol a fojtószelep nyitás szabályozottan, csillapítottan történik. Persze, nem szabad elhallgatni, hogy ez némi dinamikacsökkenést okozhat. 
Vannak egyedi, érdekes megoldások, pl. a Saab 9.3-9.5 modelleknél. Itt megmaradt a gázbowden, a fojtószelep állító egységbe integrálták a már említett potit. Innentől fogva a megoldás hasonló a fent leírtakhoz. Rendellenesség esetén (szükségfutás üzem) viszont a gázbowden közvetlenül rákapcsolódik a fojtószelep tengelyhez. 

-Szekunderlevegő bevezetés 
A katalizátor gyors felmelegedését szolgáló módszer - lényege, hogy a hidegindítás alatt és azt követően rövid ideig járulékos levegő kerül a kipufogócsőbe. A megvalósítás több módon lehetséges: az egyik módszer az elektromos szivattyú alkalmazása, a másik megoldás a kipufogóban létrejövő lengési jelenségek kihasználása. Motor közeli katalizátor esetén nincs szükség szekunderlevegő bevezetésre. 

-EOBD rendszerdiagnosztika és folyamatfelügyelet 
A 2001-2002-től érvényben levő rendelet előírja, hogy a forgalomba hozott új autóknak rendelkezniük kell EOBD diagnosztikával. Az újdonság a korábbi öndiagnosztikai megoldásokkal szemben az, hogy itt komplexebb módon történik a fizikai folyamatok ellenőrzése. Minden környezetvédelmi szempontból fontos alrendszert figyelnie kell az ECU-nak, mint például a katalizátor hatékonyságát, az EGR rendszer működését, stb. 


 

A képen egy durván 200.000 km-t futott Dodge Ram V6 2001-es évjáratú motor két lambdaszondájának feszültségviszonyait figyelhetjük meg. 
A két hengersor közös kipufogó gyűjtőcsövében található a szabályozó szonda, az ábra felső részén látható, hogy a lambdaszabályzás megfelelően működik. A katalizátor utáni szakaszban elhelyezett monitor-szonda jeléből megállapítható, hogy a katalizátor hatékonysága már lecsökkent, ami ilyen futásteljesítménynél már nem meglepő. 
A katalizátor korlátozott működésképessége természetesen a kipufogógáz vizsgálatánál is kiderül. 

-Közvetlen befecskendezésű benzinmotor 
Több, mint 10 éve jelen van az utakon, a legtöbb autógyár folyamatosan fejlesztgeti a saját elképzeléseit, széles körben azonban még nem terjedt el. Lényege, hogy az üzemanyagot közvetlenül az égéstérbe fecskendezik, különleges dugattyúkiképzéssel így lehetővé válik a szegény-keverékes üzem alkalmazása. Előnye, hogy elvileg - megoldástól függően - a hagyományos motorokhoz képest 5%-kal magasabb hatásfokkal, és majdnem 10%-kal alacsonyabb károsanyag-kibocsájtással dolgozik. Hátránya, hogy az eddigi külföldi és magyar szerviztapasztalatok szerint még ma is elég megbízhatatlan, kiforratlan technológia. 


-Start-stop rendszer 
Az elgondolás nem mai keletű, évtizedekkel ezelőtt is voltak erőtlen próbálkozások a dugóban, piros lámpánál álló járművek motorjainak leállítására. Úgy tűnik, az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások rászorítják a gyártókat a régi ötlet korszerűsített formában történő megvalósítására. Egyes források szerint egy középkategóriás autó esetén az un. "európai menetciklusban" 5% körüli széndioxid-kibocsátás csökkenéssel lehet számolni, másutt vegyes üzemben 9% !!! üzemanyag megtakarítást említenek. 
Általános vélekedés szerint az alapjárat egy -mára már nem feltétlenül szükséges- rossz, mert a motor csak saját belső súrlódását győzi le, ehhez üzemanyagot éget el, ami pénzbe kerül, és ami még ennél is rosszabb: terheli a környezetet. (Ez azért nem minden esetben van így, gondoljunk csupán a nyári hőségben, dugókban eltöltött félórákra, amikor a sor egy métert sem mozdul. Az álló motor miatt pl. nem működik a klíma. Erre is van megoldás, de ez megint csak nem az egyszerű szerkezet irányába való elmozdulással jár.) 
A start-stop rendszer az autó álló helyzetében automatikusan leállítja, majd amikor a vezető el akar indulni, a rendszer automatikusan újraindítja a motort. A korábbi gyakorlati megvalósítások az újraindításhoz csupán az indítómotort használták, ami azért nincs ingyen: a fokozott igénybevételt jobban bíró, nagyobb kapacitású akkumulátor beépítése követelmény. Ezzel együtt az akku várható élettartama lecsökken, de ez igaz az indítómotorra, és a forgattyús tengely végére szerelt fogaskoszorúra is. Természetesen a start-stop rendszer működése egy kapcsolóval kiiktatható.
Újabban -közvetlen befecskendezéssel ellátott motorok esetében- alkalmazzák (pontosabban: a Mazda alkalmazza) azt az eljárást, hogy az álló motor újraindításához az égéstérbe benzint fecskendeznek, majd egy "soron kívüli" szikrával meggyújtják azt. Ennek a megoldásnak az az előfeltétele, hogy a dugattyúkat a dugattyúlöket egy viszonylag behatárolt pontján lehessen megállítani. Az indítómotor párhuzamosan működik ugyan, de a leírások szerint az újraindítás csupán 0,35 másodpercet vesz igénybe, durván felét, mint az eddigi start-stop rendszerek esetében. Az akku, indítómotor, fogaskoszorú terhelése így jóval kisebb lesz, és ha hinni lehet a fogyasztás csökkenés mértékében, akkor az egyenleg feltétlenül pozitív. 
Az ISG rövidítés (Idle Stop and Go) a start-stop rendszer beépítettségére utal. 


-Dízel környezetvédelem 
Erről a kérdésről részletesen olvashat "Korszerű dízel technika" írásunkban. 
 

HOGY IS VAN EZ?

ESETLEÍRÁS

 
ELÉRHETŐSÉGEINK: 
 
BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize 
 
2030 Érd, Rózsa u. 5. 
BmS
 
Előfordul, hogy túlterheltségünk miatt kénytelenek vagyunk a telefont átmenetileg kikapcsolni. Ilyen esetben a kapcsolatfelvétel legbiztosabb módja az email, vagy itt:
 
 
Email: info@injektor.hu
 
NYITVATARTÁS: 
Hétfőtől péntekig: 8-15 óráig. 
     
ÜGYFÉLFOGADÁS ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN,
 
AUTÓ ÁTVÉTEL ÉS KIADÁS KIZÁRÓLAG NYITVATARTÁSI IDŐBEN!
 

Befecskendezős Motorok Szervize • 2030 Érd Rózsa u. 5. • 06-30-598-8006 • info@injektor.hu