Jelen írásunk nem akar elmélyülni a részletekben, csupán azt kívánja bemutatni, hogy a járműdiagnosztika világában esetenként milyen sziszifuszi munka hoz eredményt. 

Általános iskolába (néha mellé) egy helyre jártunk, a Nádor utcába. Egymással szemben is laktunk egy rövid belvárosi utcában, ő a négyben, én az ötben, mindketten az első emeleten. Együtt bringáztunk, később néhányszor együtt motoroztunk. Laci barátom MZ párti volt, én alkalmanként magaménak tekintettem apám féltett kincsét, egy 350-es Jawa-t, amiket saját Pannóniák követtek. 
Nemrég felhívott, mert leányának-vejének a Jaguarja tartós betegségben szenved. 
Megérkezésükkor leányának megjegyeztem: így megy az idő, jó régen kiskegyed csókolomozott engem, most pedig Önnek jár ki a kezétcsókolom tõlem...

Ezt gyorsan leküzdöttük egy közfelkiáltással megszavazott tegeződés eredményeképpen. 

A Jaguar problémáinak legyőzése már nem volt ilyen egyszerű. 

Adott ez a Jag, a - kis csúsztatással - XJ 40. Attól a pillanattól kezdve, hogy először láttam ilyet, a mai napig bepárásodik a szemem a formájától. Időtlen szépség, nincs miről beszélni. 
(Ha precízek vagyunk, akkor a konkrét modellt illetően igazából X300-ról kellene beszélnünk, mint ahogy egy kedves olvasónk is felhívta rá a figyelmet. De mivel még az angol sajtó is gyakran csak mint "New Series XJ"-t említi, a hazai autósok túlnyomó része is XJ 40-ként azonosítja, maradjunk ennél a modell megjelölésnél. A bemutatásra kerülő Sovereign egyébként a legyártott 28490 darab egyike.) 

Mindig is szerettem volna egyet magaménak tudni. De hát mást mond a szív, és egészen mást mond az ész. 
Kevés fordult meg ezidáig nálunk, de - lehet, hogy véletlen - azok mind "halmozottan hátrányos helyzetűek" voltak, teli hibával. A rosszmájúak szerint ebből mindjárt kettőt kell venni, hogy az egyik mindig üzemképes legyen. 
Ez a négyliteres az automata Normal üzemmódját választva kicsit lustácska, de cseppet sem takarékos, Sport állásban megjönnek a lovak, viszont gyenge idegzetűeknek ellenjavallt az üzemanyag szintjének gyakori vizslatása. 
De hogy mennyire karakteres, időtálló forma ez, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a bő 17 éves, főúri megjelenésű kocsit meglátva az arra hajlamos egyének SI (sárga irigység) faktora még ma is a sztratoszféra magasságáig emelkedik. Egy ennek a kocsinak a háromszorosát érő új KIA láttán a hatás teljesen elmarad. 


 

Itt van tehát ez egygazdás, racing-green színben pompázó, 2013. decemberében már tizenhetedik évét jócskán betöltött szépség, garantált 225e km-rel, amelyik a hosszú időn keresztül futó széria egy jobb időszakában hagyta el a gyárkaput. Tulajdonosa elmondta: az első tíz-tizenkét évben a kötelező karbantartási műveleteken, kopó alkatrészek cseréjén kívül nem is igen volt gond kedvencével. Ó, boldog idők, ó... 

Aztán jöttek (az azóta is megoldatlan) problémák. Az autó időnként meg-megáll, de újraindítható. Ez elég erősen kifogásolható cselekedet, mert balesetveszélyes. Ezt - tapasztalatok szerint - nyáron gyakrabban követi el. Főleg csúcsforgalomban. Főleg fékezéskor, vagy kanyarban. Indításkor időszakosan felpörög, majd leáll. Úgy érzik, időnként egy-két henger nem megy. Előfordul, hogy csak speciális módszerrel lehet vele araszolni csúcsforgalomban: egyszerre nyomni a féket és a gázpedált, hogy ne álljon le. Jó néhány alkatrészt már cseréltek, pl. alapjárati léptetőmotort, fordulatszám jeladót. 
A beteget már olyan Jaguar-doktorok gyógyítgatták, akik évtizedek óta ezzel a márkával foglalkoznak. Az eredmény a szokásos: pénztárca apadt, a hiba maradt. 

 

Bár a soros hathengeres motor a hozzá tartozó Lucas motormenedzsmenttel nem tűnik annyira bonyolultnak, a kilátásaink nem túl biztatóak. A panaszolt hibák időszakosak, nem gyakran fordulnak elő, már sok szakember, többször is vizsgálta, nemegy számításba jöhető alkatrészt kicseréltek, eredmény nélkül. 


 

A motor kompresszió végnyomás, relatív kompresszió vizsgálata megnyugtató eredményt hozott. 

 

Prémiumkategória ide, vagy oda, a villamos hálózat időtállósága néhol nem kapott kellő figyelmet. A kábelek szigetelése idővel öregszik, itt, közvetlenül a motoron van rezonancia, vannak szélsőséges hőmérséklet ingadozások, lehetnek agresszív gőzök, a kidörzsölődésre/testzárlatra érzékeny helyeken sem kaptak a kábelek zsugorcsöves vagy hasított gégecsöves védelmet. 

A tank csordultig. Ez megnyugtató. 

 

Néhány műszakon át ez lett a munkahelyünk, beleértve egy soronkívüli szombati kellemes sokórás jaguározást. 
A műhelymunkán kívül több, mint 350 km, mindez jórészt városban, néha lépésben, kanyarogva, próbáltuk azokat a körülményeket biztosítani, amikor a hibák az Ügyfélnél jelentkeztek. 

Mivel ennek az írásunknak mint jeleztük, nem célja a diagnosztika mélyvizében lubickolás, csupán felsorolás-szerűen megemlítjük, mik voltak a hibás működés okai. 

- A tűzfalnál lévő oxigén-szenzor csatlakozók egyikénél (kettő van belőlük: a hat henger első, ill. második három hengere) kontakthiba. Javítottuk. 

- Az alapjárati léptetőmotor csatlakozóban kitágult érintkezők. Javítottuk. 

 

Aki a léptetőmotort cserélte, közel járt az egyik hiba forrásához. De nem a motort kellett volna cserélni, hanem a csatlakozót rendbehozni. 

- Kb. 30 cm-re a LMM előtt a kábelköteg egyik kábele sérült volt. Javítottuk. Leírni csupán néhány szó. De ezt megtalálni, mit mondjunk... nagyon nehezünkre esett. 


 

Hogy sérülhetett meg? Nem tudjuk. Talán valamikor, egy korábbi vizsgáltnál drasztikusabban szúrták át a szigetelést, és a vékony kábelerek is kárát látták. Persze, ez csak egy lehetőség a sok közül. A kép bal oldalán látható "piercing clip" használata nem okoz ilyen sérülést. 

- A beszívott levegő hőmérséklet szenzor kábelei érdekes képet mutattak: a csatit korábban vsz. kicserélték, a kábelek egyesítésére zseniális módszert alkalmaztak. Egyszerűen kicsit összesodorták őket. Javítottuk. 

 

Néha érdemes bekukucskálni a gégecső alá. A silány munka egy olcsó, kommersz autón sem dicsőség. Egy Jaguaron bűn. 



Nagyon reméljük, hogy nem maradt benne más egyéb hiba. 
Hogy ebben biztosabbak lehessünk, (teljesen biztosak sohasem lehetünk, ez nem az a szakma), meg kellett tennünk az autóval pár tíz felműszerezett tesztkilométert. Mindent megtettünk, amit egy szerviz megtehet. 
Azaz: majdnem mindent. Így december elején nem tudtuk kipróbálni a rekkenő melegben történő araszolást. 

Hibátlannak tűnik. Hátradőlhetünk. A kormány közepén a ragadozó is mintha kicsit barátságosabban vicsorogna ránk. Persze, még az is lehet, hogy csupán a kocsi fogorvos tulajdonosának mutogatja fájó tépőfogait :-D 
A benzinszint mutatójára meg nem is figyelünk, ma dőzsölünk, ünnepnap van. Meggyógyítottunk egy régóta beteg Jaguart. 

 


A nagy macska visszatért gazdáihoz. 
Pedig már úgy megszoktuk a dorombolását....