Befecskendezős Motorok Szervize - Hogy is van ez? 26. Mágneses mezők J. M. Jarre és Chrysler PT Cruiser előadásában
  


Hogy is van ez? 26. Mágneses mezők J. M. Jarre és Chrysler PT Cruiser előadásában

A Chrysler PT Cruiser az 1999-es detroiti Autoshow egyik meglepetése volt. Kezdetben két motorral kínálták, egy 2 literes, és egy 2400 köbcentis benzinessel. Az amerikai gyártó a típushoz vérmes reményeket fűzött. 

Jean Michel Jarre 1981-ben örvendeztette meg a rajongóit Magnetic Fields (mágneses mezők) című nagylemezével. 
Nekünk a francia úriember előadása tetszik jobban. 



Egy korabeli reklámanyag magyar fordításban emígyen szól a nagyérdeműhöz: 

"Figyelem! Már a PT Cruiser puszta látványa is szívritmuszavarokhoz és hirtelen elgyengüléshez vezethet. Kérjük soha ne bámulja a PT Cruisert egy óránál hosszabb ideig, ha Önnek szívritmusszabályzó készüléke van, vagy vérnyomásproblémákkal küzd." 


 


Egy biztos: kevés autó látványa osztja meg ennyire a közvéleményt, vagy nagyon tetszik, vagy nagyon nem. 

De nézzük: miért is volt nálunk ez a minivan? 

A hiba feltárása, javítása nem tűnt egyszerű feladatnak. Teljesen kiszámíthatatlan időközönként van egy rövid idejű torpanás, rángatás, ezt követően akár órákig hibátlanul üzemel a motor. Ez az, amire a diagnosztikával foglalkozók hátán feláll a szőr. Az ilyen hiba - józan időráfordítás mellett - vagy megfoghatatlan, vagy majdnem az. Számos szerelő próbálta már megjavítani (köztük egy országosan ismert, tehetséges kollégánk, szakmai barátunk), de a helyzet nem változott. Cseréltek már - olcsónak egyáltalán nem nevezhető - alkatrészeket, többek között ECU-t, fojtószelep egységet. 

A tulajdonos elég reményvesztett, mi pedig egy várhatóan nehéz csata előtti hangulatban vágunk neki az 1.6-os Chrysler vizsgálatának. 

A szokásos legelső rutinfeladat, a hibatárolók elemzése egy viszonylag szokatlan hibakóddal lep meg bennünket. P2107 - fojtószelep vezérlő - kommunikációs hiba a motorvezérlővel. Ezt a kódot már korábban is próbálták előttünk megfejteni, ezért cseréltek fojtószelepet és motorirányító egységet is. 

Első nekifutásra mi is a fojtószelep környékével kezdjük a vizsgálódást. Ez a típus hagyományos fojtószeleppel rendelkezik, vagyis a fojtószelepben nincsen semmiféle "intelligens" áramkör, csupán egy motor, és a pozícióérzékelése. Ezeken viszont műhelykörülmények között semmilyen rendellenességet nem találunk. 

Az első próbaút során majd' ötven kilométer alatt csupán egyetlen, körülbelül 100ms idejű kihagyást tapasztalunk, amit a P2107 hibakód generálódása követ, világító hibajelző fény kíséretében. 

 

Mivel a hibás és hibátlan működés időaránya körülbelül egy a tízezerhez (!), a diagnosztikai stratégiák közül az "eseményanalízis" a legcélravezetőbb: a kihagyás pillanatát, esetleg az azt megelőző állapotokat kell megfigyelnünk, és ebből kell rájönnünk, hogy mi az, ami kiváltja a problémát. 

 

Az oszcilloszkóp felvételen azt látjuk, hogy - egyelőre érthetetlen módon - a fojtószelepet a Siemens motorvezérlő hirtelen teljesen bezárja. (Piros csatorna: fojtószelep áramfelvétel, zöld és barna csatorna: fojtószelep pozíció, kék csatorna: stabilizált 5V a pozícióérzékelőknek.) De mi az oka annak, hogy a fojtószelepet az ECU elengedi? Lehet, hogy a gázpedál érzékelő jelében van valami hiba? Vagy netán nem csak a fojtószelep vezérlése szűnik meg, hanem más rendellenesség is történik? 

Ez utóbbi ötlet vált nyerővé: a rángatás pillanatában MINDEN megszűnik. Gyújtás, befecskendezés, fojtószelep vezérlése, a relék kivezérlése, aktívszénszelep működtetése, lambdaszondák fűtése, tényleg minden. 

Pico szkópunk ritkán van ennyire kihasználva: mind a négy csatornán folyamatosan vesszük a jelfolyamot, ellenőrizzük az ÖSSZES jeladót:

- MAP-szenzor 
- lambdaszondák 
- hőmérséklet érzékelők 
- főtengely és vezértengely jeladók 
- fék és kuplungpedál kapcsolók 
- kopogásszenzor 
- gázpedál érzékelő 

 

A jeladók (barna és kék), a fojtószelep motorjának egyik oldalán mérhető feszültség (zöld), és a gyújtótrafó áramfelvétele (piros). Látható, hogy miközben a forgásjelek hiánytalanul megvannak, a gyújtás kimarad. 

A sokadik oszcilloszkópos tesztkör során furcsa dolog történt: az addig világító hibajelző MIL lámpánk hirtelen elaludt. Számítógépes nyelven "reset"-nek nevezzük az ilyet: az ECU egy tizedmásodperc erejéig lekapcsol mindent, alapállapotba kerül, újraindul. 

De miért? 

Autós szakemberek fejében ilyenkor felvillan a villanykörte: az ECU tápellátásával lesz a gond, nem kap feszültséget egy pillanatra, és emiatt szűnik meg minden funkciója! Az ötlet jó, mi is reménykedünk, egészen addig, amíg kb. 20-30 kilométer megtétele alatt végig nem ellenőrizzük az ECU testpontjait, és tápfeszültség-ellátását. 

 

Sajnos minden a legnagyobb rendben: ahogy a felvételen látható, a tápfeszültség (barna csatorna) a hibával egy időben leesik ugyan (kb. 12,5V-ra), de mivel itt a motorvezérlő irányítja a generátort is, érthetővé válik a jelenség: a generátor vezérlése is megszűnik a többi funkcióval együtt. 


 

Találtunk egy hibát, ami reményre jogosított: a gyújtásrendszer zavarszűrő kondenzátora gyakorlatilag nem funkcionált, kivezetései vastag oxid-réteggel voltak borítva. Tisztítás után a kondenzátoron immár a helyes értéket mérhetjük. Újabb próba, a sokadik. Úgy 20 km-ig hibátlan üzem, majd ismét bejött egy durva kihagyás. 

Ez az a pont, ahol válaszút előtt állunk: feladjuk, vagy folytatjuk? Az eddig beleölt órák száma már most sem kevés. 

 

Kezdjük újra, gondoljunk át még egyszer mindent. A bevezetőben említett reklám szöveg más értelmezést nyert: 

"Figyelem! Már a PT Cruiser puszta látványa is szívritmuszavarokhoz és hirtelen elgyengüléshez vezethet. Kérjük soha ne bámulja a PT Cruiser kapcsolási rajzait, tömbvázlatát egy óránál hosszabb ideig, ha Önnek szívritmusszabályzó készüléke van, vagy vérnyomásproblémákkal küzd." 


 

A harmadik nap elején már nem kell bámulni a rajzot, már fejből tudjuk. Sokadszorra ellenőrizzük a testeket (kék csatorna), a feszültségellátást, leválasztjuk a releváns elemeket, mozgatjuk a kábelköteget és az ECU csatlakozóját. Felvettük lakatfogóval az ECU testkábelein egyszerre mérhető áramokat - ezt lila szín jelzi -, mert arra gondoltunk, hogy esetleg egy pillanatnyi rövidzárlat okoz problémát, és ez okoz belső resetet az ECU-ban. De nem látni semmi gyanúsat, csak azt, hogy a hiba időtartamára tényleg semekkora áram nem folyik a test irányába. 


Ezen a ponton tulajdonképpen elvérzik az összes drágábbnál drágább autódiagnosztikai kütyü, legyen az diagnosztikai készülék, oszcilloszkóp, vagy bármi egyéb. Ami marad, az a józan gondolkozás, a logika és a megérzések. Annak az esélye, hogy olyan elemmel legyen hiba, amit cseréltek, gyakorlatilag nulla. Az ECU logikátlan dolgot művel, de feszültség vagy árammérő eszközzel nem tudjuk bizonyítani, hogy miért. Talán azért, mert nem a kábelein, nem a csatlakozóin keresztül kap falls információt? 


Pár cikkünkben már említettük az elektromágneses interferencia (EMI) fogalmát. 

Korábban jellemzően a kevésbé fejlett gyújtórendszerek hoztak létre olyan mágneses tereket, melyek kihatással voltak egyéb rendszerekre, rádióra, súlyosabb esetben akár több tíz méterre a hiba forrásától. Az autókban indukálódó elektromágneses zavarokról újabban sajnos egyre többször hallunk. Van olyan álláspont például, miszerint az egyik nevesebb japán márka indokolatlan, spontán gázadásait elektromágneses interferencia okozza. A gyártók két helyen védekezhetnek az EMI káros hatásai ellen: a zavar keletkezésénél, illetve az arra érzékeny alkatrészek megfelelő tervezésénél. A legtöbb vezérlőegység gyártó például kifejezetten erre létrehozott laborokban teszteli a hardvereit, és próbálják a lehető legjobb megoldást megtalálni az EMI ellen. 

Autóinkban számos helyen keletkezik elektromágneses zavar: a legkülönfélébb motorok (szivattyúk, állítómotorok, ventilátorok), a generátor, a gyújtórendszer, a mágnestekercsek, mind-mind zavarforrások lehetnek. Bonyolítja a kérdést, hogy vannak külső zavarforrások, amik ugyancsak hatással lehetnek a többi részegységre: akár a mobiltelefon, a garázsnyitó, vagy nagy teljesítményű források, mint pl. TV / rádiótornyok, vagy mobil átjátszó állomások szerepet játszhatnak az EMI-ben. 


Visszatérve a Chrysler esetére, azt kell feltételeznünk, hogy a fejlesztők a lehető legnagyobb gonddal jártak el, amikor a vezérlők zavarvédelmét tervezték - ezt EMC-nek nevezzük (electromagnetic compliance). Abból kell kiindulnunk, hogy a motorirányító is megfelelt az EMC előírásoknak, vagyis valami az autóban esetleg extrém mértékű elektromágneses zavart kelthet, olyan mértékűt, amire a tervezők nem gondoltak. Az extrém EMI képes lehet arra, hogy teljesen működésképtelenné tegye az elektronikus rendszereket. 


A megoldás végig ott volt pont előttünk, az első megérzés azonnali telitalálat lehetett volna. Az első dolog, ami legelőször feltűnt az autón, az az utángyártott trafó, és utángyártott, "tuning" gyújtókábelek. Azért vetettük el az ötletet az elején, mert nem gyújtáskihagyások történtek, hanem teljes rendszerösszeomlások. 

 

A Chrysler előírása szerint a gyújtókábelek ellenállása a 3kOhm és a 11kOhm közötti sávba kell essen. Az autóban a kábelek ezzel szemben 30-40 Ohm értékűek. SZÁZSZOROS (!) a különbség. A gyári gyújtókábeleknek nem véletlenül magas az ellenállásuk, pont a kiloohm-os nagyságrend biztosítja azt, hogy a kábel működés közben ne bocsásson ki számottevő elektromágneses zavart, azáltal, hogy korlátozza a maximális áramot, és az áram növekedési sebességét. 


 

A "tuning" gyújtókábel ellenállása, 35 Ohm körül. 


Nem bíztuk a véletlenre, az autó új gyújtótrafót kapott a "tuning" helyett, új gyújtókábeleket és gyújtógyertyákat. 


Eljött az ideje az első próbakörnek az új alkatrészekkel. Lélegzetvisszafojtva tettük meg az újabbnál újabb kilométereket, minden kilométer után egyre inkább meggyőződve arról, hogy a hibát sikerült megtalálnunk és kiküszöbölnünk. (Néhány nap elteltével megkérdeztük Ügyfelünket, hibátlan-e a kocsi. Eddig minden rendben. Reméljük, így is marad.) 


Hibáztathatjuk-e a Chrysler-t, vagy hibáztathatjuk-e a Siemens mérnökeit, hogy nem megfelelő terméket állítottak elő? Nem, nem gondoljuk, hogy a motorvezérlő tervezői hibáztak, hiszen a specifikációnál körülbelül százszor erősebb elektromágneses zavart keltő "tuning" gyújtórendszerre nem lehettek felkészülve. Ezúton is intünk mindenkit, aki nem gyári beszállítói terméket vásárol az autóhoz: a következmények néha beláthatatlanok. 

Hibáztathatjuk-e azokat a kollégákat, akik alulmaradtak a mágneses térrel való birkózásban? A legkevésbé sem! Higgyék el, nagyon szövevényes, nehezen megfejthető hibáról volt szó. 


Egyetlen elvarratlan szál maradt: azt kell megválaszoljuk, hogy miért egy fojtószeleppel kapcsolatos kód került a tárolóba a hiba kapcsán. A megoldás egyszerű. A P2107 eredeti (angol) nyelven nem a fojtószelep és az ECU közötti kommunikáció hiányát hozza panaszként, hanem a fojtószelepet vezérlő integrált áramkör és a processzor közti kapcsolat hiányát. Mind a kettő az ECU része, vagyis a kód egy ECU belső hibára engedne következtetni. 



Most pedig tényleg tegyék fel a lemezjátszóra, CD-játszóra, vagy használják az Önöknek legjobban tetsző műsorforrást: Jarre Úr remekét meg kell hallgatni. És ne legyen dolguk a Chrysler által előadott rémálommal. 







HOGY IS VAN EZ?

ESETLEÍRÁS

 
ELÉRHETŐSÉGEINK: 
 
BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize 
 
2030 Érd, Rózsa u. 5. 
Tel.: 06-30-598-8006 
BmS
 
Előfordul, hogy túlterheltségünk miatt kénytelenek vagyunk a telefont átmenetileg kikapcsolni. Ilyen esetben a kapcsolatfelvétel legbiztosabb módja az email.
 
 
Email: info@injektor.hu
 
NYITVATARTÁS: 
Hétfőtől péntekig: 8-15 óráig. 
     
ÜGYFÉLFOGADÁS ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN,
 
AUTÓ ÁTVÉTEL ÉS KIADÁS KIZÁRÓLAG NYITVATARTÁSI IDŐBEN!
 

Befecskendezős Motorok Szervize • 2030 Érd Rózsa u. 5. • 06-30-598-8006 • info@injektor.hu