Befecskendezős Motorok Szervize - A szívócső nyomásviszonyai
  


A szívócső nyomásviszonyai

A turbófeltöltővel kapcsolatos cikk elolvasása előtt célszerű néhány percet szentelnünk annak az áttekintésére, hogy a négyütemű Otto motor szívócsövében milyen nyomásviszonyok alakulnak ki a motor működése közben. 

A kérdés talán egyszerűnek tűnhet, mégis tartalmaz buktatókat... 





 

Ábránkon a szívócső "kapujánál" elhelyezkedő fojtószelepet piros színnel jelöltük. 
A vákuum / nyomás mérő műszer csatlakoztatási helye így egyértelmű. 



 


Amikor a benzinmotor alapjáraton jár, a fojtószelep majdnem teljesen be van zárva. A felső ábra is ezt az állapotot mutatja. A motor működése következtében ilyenkor jelentős vákuum alakul ki, mivel a szinte teljesen lezárt fojtószelep mellett csak nagyon kis mennyiségű levegő jut a szívócsőbe. A vákuum értéke egy jó mechanikus állapotú motor esetén eléri a 600-650 mbar-t, konstrukciótól függően akár a 700mBar-t is. Amint a fotó is mutatja, ebben a vonatkozásban a légköri nyomást tekintjük 0 bar-nak. 




 

Motorfék (tolóüzem) esetén a fojtószelep szintén közel teljesen zárva van, hasonlóan az alapjáratnál leírtakhoz. 
Viszont a motor fordulatszáma jóval nagyobb annál, akár 4-5000/perc. Így természetes, hogy a vákuum értéke is magasabb, esetünkben 830 mbar. (A szokatlanul méretes műszer nagyon pontos leolvasást tesz lehetővé: egy osztás mindössze 0,02 bar.) 




 

Részterhelésnél nyitjuk a fojtószelepet, így - részben a fordulatszámtól függően - a vákuum csökken a szívócsőben. A műszerről leolvasható az értéke: mindössze 120 mbar. (Több esetről hallottunk már, mikor a szívócső-nyomás jeladót az autó álló helyzetében próbálták tesztelni, alapjáratról lassan emelve a fordulatszámot, és helytelen következtetésre jutottak. Mivel terheletlen esetben már akár 20-25%-os fojtószelep-állásnál is elérhetjük a maximális fordulatszámot, vigyáznunk kell, hiszen a MAP-szenzor kimenő jele - egy átmeneti nyomásnövekedés után - nagyobb vákuumról fog tanúskodni. A helyes tesztelés során tehát a holtidőket és a motor tehetetlenségét is figyelembe kell vennünk.) 

Szívómotor esetén teljesen kinyitott fojtószelepnél (teljes terhelés) a szívócsőben uralkodó nyomás közelítőleg megegyezik a légköri nyomással. Közelítőleg, mert a levegőáram útjában lévő nyitott fojtószelepnek is van némi légellenállása, ahogy a légszűrőnek is, és magának a szívócsőnek is. 

Szívómotornál tehát a szívócsőben működés közben vagy vákuum van, vagy a légkörihez közeli nyomás. 



Más a helyzet a feltöltött motoroknál. 


 

Ha a fojtószelepet annyira kinyitjuk, hogy a fordulatszám emelkedésével elegendő nyomású - ill. tömegű - kipufogógáz keletkezik a turbófeltöltő turbinakerekének arra a fordulatszámra történő meghajtására, amikor a sűrítőkerék által komprimált levegő nyomása meghaladja a légköri nyomást, a szívócsőben ez a nyomás mérhető. (A veszteségektől most tekintsünk el.) A motor most feltöltött motorként működik. 



 

A fojtószelepet teljesen nyitva tartva a töltőnyomás emelkedésének - jó állapotú turbó esetén - a turbinakerék oldali szabályozás (waste-gate szelep) szab gátat. 

A működő feltöltött motor szívócsövében tehát vagy vákuum, vagy légköri nyomás, vagy túlnyomás uralkodik. 

Felmerül a kérdés: turbómotornál motorfék esetén pl. 4000 percenkénti fordulatszámnál miért vákuum van a szívócsőben. Nem tölt a turbó? 
Nem tölt, mivel a lezárt fojtószelep miatt olyan kevés kipufogógáz keletkezik, ami nem képes megfelelő fordulatszámon tartani a turbót. Másrészt a lefújószelep (blow-off) ilyenkor nyitva van, a fojtószelep előtti térből leengedi a nyomást.

A motor azonos fordulatszámán (pl. 3000/perc) a szívócsőben turbómotor esetén előfordul 800 mbar vákuum is (motorfék) és 800 mbar túlnyomás is. 


A turbófeltöltős autók legnagyobb részénél már hiába keressük a turbónyomást jelző műszert. Ahol meghagyták, ott a vezető nyomon tudja követni a szívócsőben zajló nyomásváltozásokat. A fotón a kék mező azt jelzi, hogy a motor szívómotorként üzemel, a sárga a turbóüzem, a piros üzenete: a turbónyomás nem megengedett tartományban van. 
Az utólag beszerelhető ilyen műszerek általában skálázottak, de a pontosságuktól nagy csodát ne várjunk. 


További tészletek A turbó című fejezetünkben. 



Dízelmotoroknál lényegesen egyszerűbbek a nyomásviszonyok, hiszen nem beszélünk fojtásos szabályzásról. A szívócsőben alapesetben vagy atmoszférikus nyomás, vagy túlnyomás - feltöltéses motor esetén - uralkodhat. Részben bonyolítja a helyzetet az EGR szelep jelenléte, ill. az ún. EGR-fojtószelep, ami a szívócsövet bizonyos mértékben elzárja az EGR-szelep előtt, annak érdekében, hogy a megfelelő mértékű kipufogógáz-visszaáramlás valóban létrejöjjön. Vákuum leginkább a leállás pillanatában fordul elő, amikor a fojtószelep és az EGR együttes zárása "finom" leállást valósít meg. 
 

HOGY IS VAN EZ?

ESETLEÍRÁS

 
ELÉRHETŐSÉGEINK: 
 
BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize 
 
2030 Érd, Rózsa u. 5. 
Tel.: 06-30-598-8006 
BmS
 
Előfordul, hogy túlterheltségünk miatt kénytelenek vagyunk a telefont átmenetileg kikapcsolni. Ilyen esetben a kapcsolatfelvétel legbiztosabb módja az email.
 
 
Email: info@injektor.hu
 
NYITVATARTÁS: 
Hétfőtől péntekig: 8-15 óráig. 
     
ÜGYFÉLFOGADÁS ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN,
 
AUTÓ ÁTVÉTEL ÉS KIADÁS KIZÁRÓLAG NYITVATARTÁSI IDŐBEN!
 

Befecskendezős Motorok Szervize • 2030 Érd Rózsa u. 5. • 06-30-598-8006 • info@injektor.hu