Weboldalunkon a gyorsabb és kényelmesebb használhatóság miatt sütiket használunk. 

Az oldal megtekintésével Ön elfogadja ezen sütik használatát.

 
×

Értesítés

EU e-Privacy Directive

This website uses cookies to manage authentication, navigation, and other functions. By using our website, you agree that we can place these types of cookies on your device.

View e-Privacy Directive Documents

You have declined cookies. This decision can be reversed.

A szívócső nyomásviszonyai

A turbófeltöltővel kapcsolatos cikk elolvasása előtt célszerű néhány percet szentelnünk annak az áttekintésére, hogy a négyütemű Otto motor szívócsövében milyen nyomásviszonyok alakulnak ki a motor működése közben. 

A kérdés talán egyszerűnek tűnhet, mégis tartalmaz buktatókat... 





 

Ábránkon a szívócső "kapujánál" elhelyezkedő fojtószelepet piros színnel jelöltük. 
A vákuum / nyomás mérő műszer csatlakoztatási helye így egyértelmű. 



 


Amikor a benzinmotor alapjáraton jár, a fojtószelep majdnem teljesen be van zárva. A felső ábra is ezt az állapotot mutatja. A motor működése következtében ilyenkor jelentős vákuum alakul ki, mivel a szinte teljesen lezárt fojtószelep mellett csak nagyon kis mennyiségű levegő jut a szívócsőbe. A vákuum értéke egy jó mechanikus állapotú motor esetén eléri a 600-650 mbar-t, konstrukciótól függően akár a 700mBar-t is. Amint a fotó is mutatja, ebben a vonatkozásban a légköri nyomást tekintjük 0 bar-nak. 




 

Motorfék (tolóüzem) esetén a fojtószelep szintén közel teljesen zárva van, hasonlóan az alapjáratnál leírtakhoz. 
Viszont a motor fordulatszáma jóval nagyobb annál, akár 4-5000/perc. Így természetes, hogy a vákuum értéke is magasabb, esetünkben 830 mbar. (A szokatlanul méretes műszer nagyon pontos leolvasást tesz lehetővé: egy osztás mindössze 0,02 bar.) 




 

Részterhelésnél nyitjuk a fojtószelepet, így - részben a fordulatszámtól függően - a vákuum csökken a szívócsőben. A műszerről leolvasható az értéke: mindössze 120 mbar. (Több esetről hallottunk már, mikor a szívócső-nyomás jeladót az autó álló helyzetében próbálták tesztelni, alapjáratról lassan emelve a fordulatszámot, és helytelen következtetésre jutottak. Mivel terheletlen esetben már akár 20-25%-os fojtószelep-állásnál is elérhetjük a maximális fordulatszámot, vigyáznunk kell, hiszen a MAP-szenzor kimenő jele - egy átmeneti nyomásnövekedés után - nagyobb vákuumról fog tanúskodni. A helyes tesztelés során tehát a holtidőket és a motor tehetetlenségét is figyelembe kell vennünk.) 

Szívómotor esetén teljesen kinyitott fojtószelepnél (teljes terhelés) a szívócsőben uralkodó nyomás közelítőleg megegyezik a légköri nyomással. Közelítőleg, mert a levegőáram útjában lévő nyitott fojtószelepnek is van némi légellenállása, ahogy a légszűrőnek is, és magának a szívócsőnek is. 

Szívómotornál tehát a szívócsőben működés közben vagy vákuum van, vagy a légkörihez közeli nyomás. 



Más a helyzet a feltöltött motoroknál. 


 

Ha a fojtószelepet annyira kinyitjuk, hogy a fordulatszám emelkedésével elegendő nyomású - ill. tömegű - kipufogógáz keletkezik a turbófeltöltő turbinakerekének arra a fordulatszámra történő meghajtására, amikor a sűrítőkerék által komprimált levegő nyomása meghaladja a légköri nyomást, a szívócsőben ez a nyomás mérhető. (A veszteségektől most tekintsünk el.) A motor most feltöltött motorként működik. 



 

A fojtószelepet teljesen nyitva tartva a töltőnyomás emelkedésének - jó állapotú turbó esetén - a turbinakerék oldali szabályozás (waste-gate szelep) szab gátat. 

A működő feltöltött motor szívócsövében tehát vagy vákuum, vagy légköri nyomás, vagy túlnyomás uralkodik. 

Felmerül a kérdés: turbómotornál motorfék esetén pl. 4000 percenkénti fordulatszámnál miért vákuum van a szívócsőben. Nem tölt a turbó? 
Nem tölt, mivel a lezárt fojtószelep miatt olyan kevés kipufogógáz keletkezik, ami nem képes megfelelő fordulatszámon tartani a turbót. Másrészt a lefújószelep (blow-off) ilyenkor nyitva van, a fojtószelep előtti térből leengedi a nyomást.

A motor azonos fordulatszámán (pl. 3000/perc) a szívócsőben turbómotor esetén előfordul 800 mbar vákuum is (motorfék) és 800 mbar túlnyomás is. 


A turbófeltöltős autók legnagyobb részénél már hiába keressük a turbónyomást jelző műszert. Ahol meghagyták, ott a vezető nyomon tudja követni a szívócsőben zajló nyomásváltozásokat. A fotón a kék mező azt jelzi, hogy a motor szívómotorként üzemel, a sárga a turbóüzem, a piros üzenete: a turbónyomás nem megengedett tartományban van. 
Az utólag beszerelhető ilyen műszerek általában skálázottak, de a pontosságuktól nagy csodát ne várjunk. 


További tészletek A turbó című fejezetünkben. 



Dízelmotoroknál lényegesen egyszerűbbek a nyomásviszonyok, hiszen nem beszélünk fojtásos szabályzásról. A szívócsőben alapesetben vagy atmoszférikus nyomás, vagy túlnyomás - feltöltéses motor esetén - uralkodhat. Részben bonyolítja a helyzetet az EGR szelep jelenléte, ill. az ún. EGR-fojtószelep, ami a szívócsövet bizonyos mértékben elzárja az EGR-szelep előtt, annak érdekében, hogy a megfelelő mértékű kipufogógáz-visszaáramlás valóban létrejöjjön. Vákuum leginkább a leállás pillanatában fordul elő, amikor a fojtószelep és az EGR együttes zárása "finom" leállást valósít meg. 
 

HOGY IS VAN EZ?

ESETLEÍRÁS

 
ELÉRHETŐSÉGEINK: 
 
BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize 
 
2030 Érd, Rózsa u. 5. 
Tel.: 06-30-598-8006 
BmS
 
Előfordul, hogy túlterheltségünk miatt kénytelenek vagyunk a telefont átmenetileg kikapcsolni. Ilyen esetben a kapcsolatfelvétel legbiztosabb módja az email.
 
 
Email: info@injektor.hu
 
NYITVATARTÁS: 
Hétfőtől péntekig: 8-15 óráig. 
     
ÜGYFÉLFOGADÁS ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN,
 
AUTÓ ÁTVÉTEL ÉS KIADÁS KIZÁRÓLAG NYITVATARTÁSI IDŐBEN!
 

Befecskendezős Motorok Szervize • 2030 Érd Rózsa u. 5. • 06-30-598-8006 • info@injektor.hu