Befecskendezős Motorok Szervize - Az üzemanyagrendszer
  


Az üzemanyagrendszer

Korosabb autóknál az üzemanyag ellátás részleges hibája vagy teljes összeomlása gyakran előfordul. Cikkünkben a hagyományos, benzines üzemanyag rendszerek elemeit vesszük végig.


 

Egy korai, nagyon egyszerű központi benzinbefecskendezés üzemanyag rendszerének vázlata. 


 

ÜZEMANYAG TARTÁLY 

Korábban szinte csak acéllemezből kialakított "tank" volt használatban. Ezt belső felületvédelemmel is ellátták, ami idővel hajlamos volt kis részenkénti leválásra, porlásra. A folyamatot gyorsította egyes benzinadalékoknak a használata. Ma már kevés kivétellel műanyag tartályt alkalmaznak. 



ÜZEMANYAG SZIVATTYÚ

A rendszer legtöbb gondot okozó eleme. 
Fontossága miatt külön oldalt nyitottunk e témában. 



NYOMÁSTÁROLÓ 

A K, KE, K-Lambda Jetronic rendszereknél alkalmazzák. A motor leállítása után - korlátozott ideig - tartja a nyomást, hogy a következő indítás problémamentes legyen. Egyszerű szerkezete folytán szinte problémamentes alkatrész. Korszerű rendszereknél nem alkalmaznak nyomástárolót.


ÜZEMANYAG SZűRő 


Az üzemanyag szivattyúnál megemlítettük az előszűrőt. Korábban - szinte - minden befecskendező rendszer részét alkotta a különálló fémházas üzemanyag szűrő, mely feladata az előszűrőn átjutott szennyeződések kiszűrése. 
Cseréje 30-40.000 km-ként esedékes, feltéve, ha kifogástalan benzint használunk. Az újabb rendszerek nagyobb részénél elhagyták ezt a szűrőt. 



ELOSZTÓCSő 


Hengerenkénti, elektronikus befecskendezésnél alkalmazzák. A befecskendező szelepek egy gumi "O"-gyűrűvel ide csatlakoznak, rögzítésüket általában a befecskendező szelep házához illeszkedő vékony villa biztosítja. Gyakran része egy kicsavarható szelep, mely házára csatlakozva lehet az üzemanyag nyomását mérni. 
 

Az elosztócső, bármilyen egyszerű alkatrésznek tűnik is, tartogathat meglepetést. 



 


Képünk egy korszerű, közvetlen befecskendezéses japán motor öntött aluötvözet rail csövét mutatja, durván 100e km. futásteljesítménnyel. A befecskendező szelepek eltávolítása után látható, hogy az "O" gyűrű alatti terület "hagy némi kívánnivalót" maga után. 


 


A csövet gondosan szétfűrészelve feltárul mégsem annyira egyszerű, osztott szerkezete. Mind a négy befecskendező szelep üregénél hasonló kép fogadja a szemlélődőt. 



 

Az elosztócsőben (működő motornál) a nyomás sohasem állandó, gondoljunk csupán a befecskendező szelepek működésekor innen kikerülő üzemanyagmennyiségre. A nyomás változásának megfelelően a nyomásszabályzó membránja állandó, kismértékű mozgásban van, ami - alkalmas módszerrel - nyomon követhető. A nyomáslengések megjelenítése érdekes diagnosztikai eljárás. A négyhengeres, hengerenkénti befecskendezésű motor egyik hengerénél megszüntettük a befecskendezést, a "hiányzó" befecskendezések helyét piros nyíl mutatja. 





BEFECSKENDEZŐ SZELEPEK 

Terjedelmi okokból külön oldalt szenteltünk e témának. 




NYOMÁSSZABÁLYZÓ 

Feladata az előírt rendszernyomás tartása. Ez központi befecskendezésnél - itt értelemszerűen nincs elosztócső - 0,8-1,2 bar, itt a nyomásszabályzó a befecskendező egység integrált része. Hengerenkénti befecskendezésnél jellemzően 2,5-4 bar közötti a rendszernyomás, a nyomásszabályzó korábban az elosztócső végén nyert elhelyezést, manapság a visszafolyó cső nélküli, egyvezetékes rendszereknél az üzemanyag tartályban / tartálynál van. A K-Jetronic családnál - kiviteltől függően - 5-6,2 bar az üzemi nyomás, K-Jetronic esetében a nyomásszabályzó a mennyiségelosztó házában található, míg a KE rendszernél külső nyomásszabályzót rendszeresítettek. A benzinnyomás és a szívócsőben uralkodó nyomás viszonyát már érintettük a szakaszos befecskendezésről szóló fejezetünkben. 

 

Időszakos hibánál szükség lehet az üzemanyagnyomás menet közbeni ellenőrzésére. 
Farmotoros autónál ennek a kiépítése nem mindig egyszerű, de mindig megoldható. 


VISSZAFOLYÓ VEZETÉK 

A nyomásszabályzóhoz csatlakozik, a többlet üzemanyagot vezeti vissza az üzemanyagtartályba. Ilyen módon egy állandó körforgás alakul ki, ami azért előnyös, mert a befecskendező szelepekhez mindig friss, viszonylag "hideg" üzemanyag érkezik. 
Mára az ún. "egyvezetékes" rendszer teljesen elfogadottá lett. A nyomásszabályzó közvetlenül a szivattyú után van elhelyezve, a fölös benzinmennyiség az üzemanyagtartályban marad.

 

Találkozhatunk ritkán alkalmazott megoldásokkal is. 
Az ábrán látható esetben visszafolyó vezeték nélküli rendszerről van szó, de szokatlan módon, két nyomásszabályzóval. A vázolt rendszer található pl. a Volvo S40 B 4194 T jelű motorjainál. A megszokott helyen, az üzemanyagtartálynál elhelyezett nyomásszabályzó 4,5 bar értékre csökkenti a nyomást, a fölös mennyiség rövid úton visszakerül a tankba. Az üzemanyagszűrő után kerül a benzin a visszafolyó vezeték nélküli második nyomásszabályzóhoz (amit sokkal helyesebb lenne pl. nyomáskorlátozónak nevezni), az elosztócsőben uralkodó nyomást ez állítja be. Mindkét nyomásszabályzó vákuumcsatlakozóval van ellátva. 
Nem túl szerencsés elgondolás: az üzemanyagtartálynál lévő nyomásszabályzó meghibásodása, gátolt visszafolyás esetén a teljes nyomás az elosztócsőnél lévő nyomásszabályzóhoz kerül, ami rendszerint nem sokáig bírja, átszakad a membrán, a vákuumcsőbe benzin kerül, ami érdekes hibajelenségekhez vezet... (Arról nem is beszélve, hogy az egy gyerektenyérbe kényelmesen elférő két alkatrész ára háromheti hazai átlagbér.) 
Az ábrán szereplő elosztócső végén, a nyomásszabályzóval ellentétes oldalon egy mérési pont van kialakítva, amire - egy szelepet eltávolítva - nyomásmérő csatlakoztatható az üzemi nyomás ellenőrzéséhez. 




 

Amikor az üzemanyag vezetékek ennyire korrodáltak, egyetlen szakszerű megoldás lenne: a csere. Általában nem lépik meg ezt - a kocsi értékéhez képest - költséges kiadást, ahol éppen kilyukad, ott gumicsővel megtoldják. A módszer több, mint tűzveszélyes. 


A RENDSZER ELSZENNYEZŐDÉSE: éltesebb autóknál az egyik legnagyobb probléma, a gond mindjárt a tanknál kezdődik. A belső korrózió védelem ha elkezd porladozni a tartály belső faláról - régebbi konstrukcióknál - ez állandó szennyeződés forrása. A műanyag tartályoknál ilyen gondok már nincsenek. A benzinben van néha egy és más /pl. víz/ ami ott nem nagyon hiányzik. 
Régebbi Audi/VW modelleknél a tankhoz vezető vastag benzincső gyakran kilyukadt, a jobb hátsó kerék pont ide szórta a port. A szivattyú ilyenkor nem hosszú életű, először hangos lesz, később már a szállítási teljesítménye is leromlik, esetleg leáll. A tank kitisztítása sokszor nem oldható meg megnyugtatóan, a megoldás új tartály beszerzése lenne, ennek az ötletnek viszont a kocsi gazdája általában nem örül. A benzintartályba tölthető injektor tisztítók - mint már utaltam rá - korosabb autóknál a kívánt hatás ellenében dolgoznak: intenzívebbé teszik a tartályban lévő korrózió leválását. A benzinszűrő megfogja ugyan a szennyeződés egy részét (miközben szép lassan eldugul), a többi előrejut, károsítva a befecskendező rendszer elemeit.

 

HOGY IS VAN EZ?

ESETLEÍRÁS

 
ELÉRHETŐSÉGEINK: 
 
BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize 
 
2030 Érd, Rózsa u. 5. 
Tel.: 06-30-598-8006 
BmS
 
Előfordul, hogy túlterheltségünk miatt kénytelenek vagyunk a telefont átmenetileg kikapcsolni. Ilyen esetben a kapcsolatfelvétel legbiztosabb módja az email.
 
 
Email: info@injektor.hu
 
NYITVATARTÁS: 
Hétfőtől péntekig: 8-15 óráig. 
     
ÜGYFÉLFOGADÁS ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN,
 
AUTÓ ÁTVÉTEL ÉS KIADÁS KIZÁRÓLAG NYITVATARTÁSI IDŐBEN!
 

Befecskendezős Motorok Szervize • 2030 Érd Rózsa u. 5. • 06-30-598-8006 • info@injektor.hu