Befecskendezős Motorok Szervize - XXIII. esetleírás. Mozi a fedélzeten. Egy Passat elgyengülései
  


XXIII. esetleírás. Mozi a fedélzeten. Egy Passat elgyengülései

A 2002-es évjáratú VW Passat 1.9 PD TDI tulajdonosa tanácstalan volt: az autó érezhetően jó erőben volt ugyan, de amint a lovak közé csapott, a kocsi teljesítménye drámai módon leesett. Több helyen gyógyítgatták, cserélték töltőnyomás szenzort, próbaképpen ECU-t, kitisztították a turbógeometriát, kicserélték az N75 jelû töltőnyomás szelepet, de a helyzet -a pénztárca laposodásán kívül- nem változott. 

Ezek után kaptunk rá megbízást: találjuk meg a szerkezet hibáját. 

Miután már többen is próbálkoztak a feladat megoldásával, nem is számítottunk rá, hogy könnyû eset lesz. 
Végülis egy speciális módszer segítségével sikerült egyértelmûvé tenni a hiba okát, ami esetleg mások számára is érdekes, hasznosítható lehet.




 

A tizenegy éve szolgálatban lévő motorban az olajszint mélyen a minimum jelzés alatt volt, ami sajnos nem ritkaság. Nyilvánvalóan az utántöltés az első feladat, bár semmi köze a panaszolt hibához. 


Az AVF kódú, 131 lóerő teljesítményû motor vezérlőjében a "17965 - Töltőnyomás szabályzás: pozitív eltérés" hibakódot találtuk. Valószínû tehát, hogy a turbónyomás túlzottan magas volta az oka az időszakos vészüzemnek. Egy viszonylag egyszerû turbó-szabályzásról beszélünk, ahol a turbófeltöltő fordulatszámát a töltőnyomás-szabályzó szelep vákuum segítségével tudja változtatni. A probléma csak az, hogy gyakorlatilag már majdnem mindent kicseréltek előttünk korábban, ami a problémával összefüggésben lehet. 


 


Ilyen esetekben első lépés mindig a turbó állítómechanizmusának a vizsgálata: egy kézi vákuumpumpa segítségével többször megjáratjuk a geometriát, és figyeljük, hogy a vákuum erősségének függvényében változik-e a szabályzórúd pozíciója, és a mozgása lineáris-e. Ez az első feltétele a korrekt és pontos töltőnyomás állításnak. 


 


A másik alapfeltétel az a kapcsolt vákuum mindenkori, az üzemállapottól függő megléte. Ennek vizsgálatához már mindenképpen külső próbaútra kell menni, és a turbófeltöltő és a töltőnyomás-szabályzó szelep (sárga nyíllal jelölve) közötti vákuum értékét kell megfigyelnünk. Az alkalmazott VGT feltöltő vákuumszabályzásának alapelve az, hogy ha a töltőnyomás a kívánt érték alatt marad, akkor vákuum segítségével a vezérlő megpróbálja a turbó fordulatszámát emelni, ha azonban a töltőnyomás célértékénél magasabb nyomás mérhető, akkor a vákuum erősségét csökkenti. Természetesen mindezt intelligens módon, többek között a fordulatszámtól, a különbség mértékétől, és a nyomás változásának sebességétől függően teszi. 


 


Tesztelt autónk esetében valóban már a második-harmadik nagyobb gázadás során észleltük a mért töltőnyomás kiugrását nagyobb terhelésen, az előírt és a valós töltőnyomás közötti különbség akár a 40-50%-ot is elérte. Érdekes módon azonban a szabályzott vákuum értéke az autó hibás állapotában is rendben volt. Azaz: a vezérlőegység jól érzékeli a problémát, és a szabályzószelepe segítségével próbálja gyakorlatilag teljesen elvenni a vákuumot a turbóról.

Zsákutcába kerültünk, hiszen a szabályzórúd akadás-mentesen mozog, a vákuum pedig gyakorlatilag zérusra esik vissza, ennek a turbónak ezen feltételek mellett nem szabadna hibásan mûködnie. Mi lehet mégis rossz? Rossz lehet például a szabályzórúd alapbeállítása, azonban ismételt vizuális és vákuumpumpás teszt szerint az is hibátlan. Rossz lehet még a (korábban cserélt) töltőnyomás szenzor is, de azt is ki tudtuk szûrni egy egyszerû kontroll méréssel: a nyomásmérő óránk ugyanazt a töltőnyomás értéket jelzi, mint a vezérlőegység a diagnosztikai szoftveren keresztül. 
Erősödött a gyanúnk, hogy itt bizony mégis a geometria környékén kell keresnünk a hibát. De hogyan bizonyítsuk be? 

A megoldás: nézzük meg, mit csinál a szabályzó mechanizmus, amikor az autóval közlekedünk, és a hibajelenség előjön! Egy USB-re csatlakoztatható endoszkópot a motortérben rögzítve a VGT rudazatra irányítva menet közben az utastérből követhetjük annak mozgását, késedelem nélkül, mint egy "live" TV-adás. Ha mellé a vákuummérőt, és a diagnosztikai készüléket is figyeljük, akkor egyértelmûvé válik, hol a probléma. 


 

Az endoszkóp elhelyezését a nyíl mutatja. 

A módszer eredményt hozott, a harmadik nagyobb gázadásra egyértelmûvé vált, hogy a mechanizmus tényleg hajlamos arra, hogy megszoruljon, azaz vákuum nélküli állapotban is előfordult, hogy akár 4-5 másodpercig is "felső" pozíciójában maradt. Hogy biztosak legyünk a dolgunkban, egy szoftverrel le is menthetjük a képernyőn látott videót. 

Hogy miért kellett mindehhez "utazós" endoszkóp? Azért, mert a mûhelyben nem tudtuk olyan hőmérsékletre melegíteni a feltöltőt, mint ahogy az menet közben, nagy terhelésnél felmelegszik, és a mechanizmus megszorulásához - úgy tûnik - kellett a magas hőmérséklet. 


 

A felvett videoanyag egy kiragadott pillanata. 
Az endoszkópos kép minősége persze nem olyan, mint amit egy blu-ray disc szolgáltat, cserébe viszont (számunkra) rendkívül hasznos információkat hordoz. 

A biztonság kedvéért még egyszer kimentünk egy endoszkópos tesztre, saját vákuumpumpával helyettesítve a vezérlőegységet és töltőnyomás-szabályzó szelepet, és a vákuum leeresztésnél ismét tapasztaltuk a fent említett fennakadásokat. 

Bár tudjuk, a leírt módszer eszközigényes, kicsit macerás is, enélkül viszont kevés esélyünk lett volna a hiba okának a behatárolására. 





Cikkünk megjelent az Autótechnika 2013 decemberi számában. 

HOGY IS VAN EZ?

ESETLEÍRÁS

 
ELÉRHETŐSÉGEINK: 
 
BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize 
 
2030 Érd, Rózsa u. 5. 
Tel.: 06-30-598-8006 
BmS
 
Előfordul, hogy túlterheltségünk miatt kénytelenek vagyunk a telefont átmenetileg kikapcsolni. Ilyen esetben a kapcsolatfelvétel legbiztosabb módja az email.
 
 
Email: info@injektor.hu
 
NYITVATARTÁS: 
Hétfőtől péntekig: 8-15 óráig. 
     
ÜGYFÉLFOGADÁS ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN,
 
AUTÓ ÁTVÉTEL ÉS KIADÁS KIZÁRÓLAG NYITVATARTÁSI IDŐBEN!
 

Befecskendezős Motorok Szervize • 2030 Érd Rózsa u. 5. • 06-30-598-8006 • info@injektor.hu