Befecskendezős Motorok Szervize - XIX. esetleírás: Sokszor elbuktunk. Végül állva maradtunk. Audi A8 4,2
  


XIX. esetleírás: Sokszor elbuktunk. Végül állva maradtunk. Audi A8 4,2

Az Audi A8 típusához kifejlesztett ABZ motorkódú, 4,2 literes, V8-as, 220 kW (299 LE) max. teljesítményű motorja mindenképpen a motorgyártás élvonalába tartozott gyártási ciklusa idején. A motorcsalád módosításokkal, számos más motorkódon is futott a VAG konszern csúcskategóriás gépkocsijaiban. Ez a motor emelt kompresszió viszonnyal, jobban kihegyezve 340 LE teljesítménnyel került beépítésre 1996 februárjától az S8 modellekbe. 

Mostani írásunk egy 1995-ös évjáratú A8 Quattro 4.2 erőforrásának gondjairól szól. 

Az ilyen, mondjuk 1995-ös egykor iszonyat drága, főúri státusszimbólumokat ma szinte aprópénzért, néhány százezer forintért bárki megveheti, olcsóbban, mint a négy kerék vagy az ülések új ára. 

Ez persze sokunknak óriási csábítást jelent. Ennyi lóerő, ennyi technika, ennyi luxus ilyen kevés pénzért, ezt szinte bűn kihagyni. 

De lehet, hogy még nagyobb hiba megvenni. 



 

Tizenhét évesen, és még mindig vonzóan... 

A tulajdonos érdekes problémával keresett meg minket: állítása szerint az üzemmeleg motor piros lámpánál várakozva néha valamelyest leejti a fordulatszámát, majd rángatva indul. Ha túljutott ezen, már semmi gond, akár 200 kilométert is rendben elmegy... a következő megállásig. Eddig számos alkatrészt cseréltek újra, hogy kiküszöböljék a hibát, légtömegmérőt, gyertyákat, üzemanyag szivattyút, szűrőt, lambda szondát, eredménytelenül. 
Leglényegesebb kérdésünk: milyen gyakran produkálja ezt? 
-Tíz esetből hétszer... 

Jól hangzik, nagyon jól, a hiba nem játszik velünk bújócskát, ezt szeretjük. Beültünk az autóba, tulajdonos a jobb első ülésen. Úgy tíz km és nagyon sok megállás, majd indulás eredménye: egyetlen egyszer jött be a "mintha nem lenne az igazi" érzés, de csak éppen az észlelhetőség határán, legfeljebb tizedmásodpercre. 
Így már nem annyira vagyunk boldogok. Pillantás az üzemanyag szintre: úgy egyharmadon áll. Vannak megérzéseink: ennek a hibának a feltérképezése, ilyen gyakorisággal, rendesen próbára fogja tenni a képességeinket, és annyi időt, felműszerezett kilométert visz majd el, hogy kénytelenek leszünk boldogítani - legalább egy alkalommal - valamelyik benzinkút hálózatot. (Azt viszont akkor még csak nem is sejtettük, hogy az autó pontosan négy hétig lesz nálunk, ezalatt a sok lovat nem egyszer, hanem hatszor kell az itatóhoz terelni. Igaz, mindig csak ötezer Forintot hagytunk a kasszánál.) 

Első lépés, mint ahogy szokott: milyen is a nyolc henger állapota? Nem rossz, nem rossz. 
11,5-12,0 bar között van mindegyik henger kompresszió végnyomása. Ez jó hír lehet a tulajdonosnak, mi viszont cseppet sem jutottunk ezzel előre. 


 

Az előtérben látható "locsolócső" ne botránkoztasson meg senkit, ügyfelünk ideiglenes megoldása, gyárira cseréli. 

Az ECU hibatárolója persze üres, ha használható info kicsikarható lenne belőle, rég megoldották volna már mások előttünk a problémát. 

Ami biztosnak tűnik: égéskimaradás, egy vagy több hengerben. 
A gyújtótrafók bármelyike számításba jöhet, mint a hiba okozója. Van egy ilyen új alkatrészünk, cseréljük ki egyenként ezeket. Az ötlet jó, a megvalósítás viszont nem egyszerű. Van ugye nyolc hengerünk. Gyújtótrafó csere után menni kell, egészen addig, amíg a kis rángatás be nem következik. Legboldogabbak persze akkor lennénk, ha a hiba többé nem jelentkezne, mondjuk a legelső csere után, ezzel a probléma megoldást nyerne. 
Ekkora szerencsénk nem lehet. Minden csere után visszajött a hiba, volt, hogy az ötödik, volt hogy a nagyon sokadik elindulás során. (Mi is jobban örültünk volna, ha egyszerre mind a nyolc trafót ki tudtuk volna cserélni, de rendes költségvonzata lenne, nagy részük még öt év múlva is a raktátban porosodna.) 

"Persze, persze, nem is munka, hanem élvezet egy ilyen autóval furikázni"- mondhatja bárki. 
Nem annyira. 2012 augusztus eleje, 35-38° C körül odakinn, a kocsiban ennél jóval több, merthogy a klíma általában csak meleg levegőt hajlandó fújni. Két szakinknak négy-öt óráját vitte el ez a mutatvány: eredmény nélkül. Pontosítva: van eredmény, már tudjuk, (helyesebben: valószínűsítjük) hogy a hibát nem a trafók okozzák. (Másrészt, fél kiló leizzadása is egy eredmény :-D ) 

A következő lépés: mérjünk áramfelvételt, hogy változik-e a trafók primér körének az áramfelvétele a hiba fennállásakor. Árammérő fogóval ez egy igen egyszerű feladat, a kábelköteget szétbontva a két gyújtómodul testvezetékei közösíthetők. 
A gyújtótrafók áramfelvételi oszcillogramjában semmi abormalitás nem figyelhető meg. Kipipálhatjuk. 

(Ha ezt a mérést elsőnek végezzük el, akkor sem tudtuk volna megspórolni a macerát a trafócserékkel. Ezzel a méréssel nem szűrhető ki a szekunderoldali időszakos hiba.) 


 

Ugyanez a mérés a nyolc befecskendezőszelep vonatkozásában már hozott némi eredményt. Bő ötven km teljesen hibamentesen zajlott, a kiszáradófélben lévő tank utántöltése volt az egyetlen említésre méltó esemény. Ám ezután bejött az időszakos hiba, hohóóóó, a befecskendezés ilyenkor megszünik, úgy 40-50 ezredmásodpercre. 
(Volt azért más "eredmény" is: lakatfogónk némileg leamortizálódott a méréssorozat végére, nem bírta a hosszan tartó hőterhelést. Kár érte. Meg bennünket is :-DD) 


 

A lakatfogó segítségével rögzített oszcilloszkóp felvétel magyarázatra szorul: nagy hengerszám esetén különösen hatékony, ha nem egyenként kell a befecskendezési jeleket mérnünk, hanem egyszerre tudjuk megjeleníteni azokat. Ilyenkor egy "közös" vezetéken mérjük az átfolyó áram alakját. Esetünkben a mért kábelen a befecskendezési jeleken kívül az alapjárati szelep áramalakja is látható, ugyanis ezek az alkatrészek egy biztosítékról kapják a tápfeszültséget, a lakatfogót pedig célszerű - ha lehet - nem a tűzforró alkatrészek környékén elhelyezni. A jobb oldalon látható áramzuhanás maga a hiba, a "maradék" áram az alapjárati szelep kivezérléséből adódik, ez nem szűnt meg a hiba fellépésekor. 


 

Ahhoz, hogy kijelentsük: ez gyaníthatóan ECU hiba, még nagyon sok mérést kell elvégezni, az adott mérést addig kell folytatni, amíg a hiba nem jelentkezik. Ez lehet tíz perc és lehet másfél óra, mérésenként. 

Tápfeszültségellátás. A hiba fennállásakor nem omlik össze. 
Test(ek) az ECU-nál: ilyenkor is hibátlan állapotok. 
Vezértengely jeladó: hibátlan jelfolyam. 
Főtengely jeladó: tökéletes jelalak. 
Légtömegmérő: megrogyás nélküli jelalak. 
Fojtószelep potméter jele: hibátlan. 
Alapjárati kapcsoló jele: nem megy-e át tolóüzembe a rendszer a hiba fennállásakor? Nem. 


 

A kimaradó impulzusok már feszültség "formátumban". Vele egy felvételen az alapjárati kapcsoló jele, ami továbbra is részterhelésről tanúskodik. 


 

Egyre inkább az ECU hibáját valószínűsítettük. Nem túl bizalomgerjesztő az ECU házán található, olasz cég cimkéje. A lemezköpenyt felnyitva egyértelmű, hogy az ECU-t már mókolták: az egyik, cserélhető foglalatú IC-t már cserélték, a jelzést gondosan lekapirgálva a tetejéről. 


 

Minden jel szerint tehát az ECU a hibák forrása. Az olasz kollégák alakítása mellett van még egy aggasztó körülmény: az egyik Xenon-lámpa pislog. Láttunk már olyan esetet, amikor ez az ECU meghibásodásával járt. 

Biztosak nem lehettünk a motor vezérlőegység hibájában, de ami biztos, bizonyítható volt: a hiba fennállásakor mindig a befecskendezést szünteti meg az ECU, rendkívül rövid időre. Erre "nem lenne joga", hiszen minden, a korrekt működéshez -információink szerinti- szükséges bemenő jel hibátlanul, mindig ott van a bemenetén, tápellátása makulátlan. Tenni kellene a dolgát. Nem teszi, legalábbis nem mindig teszi. Emberi számítás szerint: ki kell cserélni, nincs jobb ötletünk. 

Ügyfelünknek sikerült felhajtani egyet. Mikor kihozta hozzánk a bontott, de -állítólag- hibátlan ECU-t, elmondta, hogy az egyébként szeretett kocsijának mi vagyunk az utólsó állomás a bontó előtt. Mivel senki nem tudta eddig megoldani a kocsi gondját, belefáradt, vagy hibátlan autót kap vissza, vagy a -még ma is szép- nagyvasat összepréselik. 
Összeismertettük az immo-val az "új" ECU-t, pöccre indult is a motor. Hibátlan volt, harminc-negyven kilométer után már bíztunk a sikerben. A hiba úgy ötven kilométer után viszont újra beköszöntött, pontosan ugyanúgy, mint korábban. 
Van ilyen? Létezhet ilyen? Előfordulhat, hogy a frissen berakott vezérlőegység egészen pontosan ugyanazzal a betegséggel küszködik, mint az elődje? Erre csak teljesen elenyésző esély lehet. 

De akkor mi van itt? 
Munkára fel. Újra, nagyon aprólékosan átnéztünk minden szóbajöhető csatlakozást, tápot, jeladót, kábelszakaszt, a lényegesnek itélt oszcilloszkóp ábrákat lementettük. Minden, a látókörünkbe kerülő, ezzel egyáltalán kapcsolatba hozható elemet alaposan megvizsgáltunk. Eredmény: semmi. Az elindulásnál jelentkező rángatás megmaradt, néha harminc kilométeren át nem lehetett előcsalogatni, néha a piros lámpától elindulva viszont nagyon zavaró volt. 

Konzultáltunk az Ügyfelünkkel, aki szerencsére szakmabeli, így átlátta a feladat nehézségét. Megemlítette, hogy főtengely jeladót is cserélt, és csak utángyártottat kapott. És mintha akkortájt kezdődött volna súlyosbodni a hiba. 
Hoppácska. Ez fontos info is lehet. 
Lehet, hogy látunk egy kis fényt a hosszú alagút végén? 
A főtengely jeladót teszteltük ugyan már párszor, de az ördög ugye nem alszik, legfeljebb bóbiskol kicsinykét. 
Újra, és újra ellenőriztük oszcilloszkóppal, de nem láttuk igazoltnak a hibáját. 

A meccs kezdett nagyon hosszúra nyúlni, és sajnos eddig nem álltunk valami jól. 

Talán fel kellene adni, vigye az ördög az eddig belefektetett (tényleg nagyon kemény) munkát? 

Jó, fussunk még egy kört. (Egyet?? Mi naívak.) 

Általában mi, szervizen belül oldjuk meg a műszaki problémákat, segítséget nemigen kérünk. Most itt vagyunk kivérezve, elfáradva, számtalanszor padlóra küldve, most kell egy kis segítség. 
Megkérdeztünk egy szinte csak A8-akkal foglalkozó, nagy tapasztalattal bíró kollégát. Még nem látott ilyet. 

Szerencsére nyelvi problémáink nincsenek, majd a külföld segít. Az egyik zárt, csak egy bizonyos diagnosztikai készülék tulajdonosai számára elérhető fórumról jött a segítség: találkoztak már ilyen problémával ennél a motornál, a megoldás: egy, időközben már módosított főtengely jeladót kell beépíteni, de mivel a csatlakozó sem azonos, egy adapterkábellel. Köszöntük, ahogy illik. Végre, vége lesz!! Nem nagyon értettük ugyan, hogy szkóppal miért nem láttuk a jeladó hibáját. 

Ügyfelünk rövid idő alatt behozatta a Bosch gyártmányú jeladót és adapterkábelt. Ez derék. 

Beépítés, próba. 30 km: enyhe optimizmus, az autó JÓ!! Hiába, profiktól kell segítséget kérni. Kösz, mégegyszer! 
40 km: az autó HIBÁTLAN! Kezdünk felszabadultak lenni, az Audi talán sikeres présszökevény lesz! 
Ötvennégy km: bejött a hiba, többször is. 

Reményünk mostmár tényleg alig maradt. 
Viszont akarat dolgában nem állunk rosszul. Álljunk fel újra, kezdjük el újra! 

Sajnos, az Autodata ezt a motorkódot nagyon mostohán kezeli, a motormenedzsment kapcsolási rajzát hiába keressük benne. Egyszer már kibogoztuk, hogy "ki-kivel van", most jól jött a korábbi vázlat. Hátha valakinek szüksége lesz rá: 

 

Az ECU csatlakozója öt szegmensre van osztva. A lábkiosztása a következő: 

 

Nem túl egyszerű, de a mai, hasonló kategóriájú autókkal összevetve viszonylag átlátható, követhető. 

Készítettünk egy listát, egyáltalán, mi-minden jöhet számításba. Minden lehetőséget műhelyen belül megbeszéltünk, létezik munkahelyi vakság, mit nem vettünk észre? Az eddig valószínűtlen hibaoknak minősített tételeket is újra elővettük. Lekötöttük pl. a generátort, két frissen töltött akkut párhuzamosan kötöttünk be, és usgyi! Jó is volt az ötlet, egészen úgy bő negyven kilométerig, amikoris a rángatás ismét bejött. 

Próbáltunk lépésenként mindent az ECU-ról leválasztani, vagy másikkal időlegesen kicserélni próbaképpen. 
Nem teljeskörű felsorolásként: 
-főtengely jeladó 
-akku 
-ECU 
-fsz. poti (+alapjárat kapcsoló) 
-alapjárati szelep 
-gyújtó modulok (egyenként, a két modul 4-4 hengert szolgál ki) 
-trafók 
-befecskendező szelepek 
-kopogás szenzorok 
-légtömeg mérő 
-vezértengely jeladó 
-ABS vezérlő egység 
-aut. sebváltó vezérlő egység 
-aktívszén szelep 
-lambda szondák 
-vízhőmérséklet érzékelő 
-beszívott levegő hőmérséklet érzékelő 

Eredmény: semmi. 
Mi lehet, amivel nem számoltunk? A szórt mágneses tér zavaró hatására többször gondoltunk, korábban ki is cseréltünk minden gyújtótrafót, egyenként. De mi van, ha nem egy, hanem esetleg több trafó okozza a problémát, és a skótságunk eredménye a hosszú, eredménytelen küzdelem. Vettünk további három trafót, hengersoronként kiváltva a beépítetteket. A helyzet változatlan. Kicseréltük hengersoronként az első két-két trafót, majd eljátszottuk ugyanezt a hátsókkal is. Eredmény: semmi. A trafók okozta szórt mágneses tér zavaró hatását mostmár végleg kizárhattuk. 

Mivel írásunk -a hosszát tekintve- kezd a tengerikígyóhoz hasonlítani, már csak a történet végét említjük. 
C 16. Az ECU ezen a lábon keresztül tartja a kapcsolatot a "Selector Lever Lock Control Unit" elnevezésű komponenssel. 
(Ez nem a váltóvezérlő ECU!!) 
Ez az alkatrész azt hivatott megakadályozni, hogy gyújtás ráadás, valamint fékpedál benyomás nélkül tudjuk mozgatni a váltókart. Az ehhez szükséges információkat a műszerfaltól, valamint az ECU-tól kapja. Az ECU "C" csatlakozójának "16"-os lábán test látható abban az esetben, ha a váltókar "P", vagy "N" állásban van. Amint sebességbe rakjuk ("D" vagy "R"), ezen a vezetéken tápfeszültség látható. Ez a helyes működésre igaz, többször is ránéztünk, és a mérések időpontjában mindig így is volt! A mérések időpontjában volt így!! A sokadik ellenőrzéskor viszont a "D" és "R" pozíciókban egy nagyjából 2,5-3V-os feszültség volt látható, ami ráadásul hullámzott. Néha akár 4-5 Voltot is láttunk, néha meg 2 Voltot. 

 

Kibogoztuk: a fontosabb rendszerelemek "ki-kivel van" vázlata. Egyszerű? Egy automata váltóra szakosodott kollégának bizonyára. Mi ezt a területet csupán érintőlegesen ismerjük, nekünk nem annyira az. 

Megszüntettük az ECU C16 pontjára menő összeköttetést. Próba: OK. Hosszabb próba: hibátlan. Még hosszabb próba: rendben vagyunk. A kapcsolatot helyreállítva a hiba előbb-utóbb mindig bejött, széthúzva kivétel nélkül mindig hibamentes hosszú szakaszokat tudtunk megtenni. Biztos, ami biztos, ezt elég sokszor eljátszottuk. 
Már szinte magunk sem hittük, de mégis: győztünk.... 
Persze, ez a köldökzsinór nem véletlenül köti össze a rendszer két elemét, ezt elvágva a motor indítható a választókar "D" vagy "R" állásában is. Ez -a hibás választókar vezérlő miatt- korábban is így volt, de nem tudtuk, nem is sejtettük, hiszen sosem próbáltuk a motort így indítani. 

Az autót szépen, kézzel lemostuk, romlásnak indult kedélyállapotunkat este egy jutalom itallal némileg jobbítottuk, a kocsi gazdáját tájékoztattuk a dolgok ilyetén állásáról, és együtt örömködtünk a gonosz rontás feletti győzelemnek. 
Átadáskor a gazdit még rábírtuk egy kötelező hosszú próbaútra, merthogy ugye az ördög nem alszik... 



Ez a derék autó nemhogy leckét adott, hanem négyhetes intenzív tanfolyammal ajándékozott meg bennünket a szakma iránti tiszteletről, (ha nem értik félre: alázatról) és a motordiagnosztikában kötelező szerénységről. Az általa produkált hiba feltárásába majdnem beletört a bicskánk, hosszú szakmai múlt, professzionális szinten teljesítő, munkaidő végét nem ismerő, elkötelezett munkatársak, rendszeres továbbképzés, korszerű műszerpark ide vagy oda. 
Hálából megmentettük a bontótól. Reméljük, még sok éven át úton lesz.
 

Írásunk nyomtatott formában is olvasható: Autótechnika, 2014 januári szám. 

HOGY IS VAN EZ?

ESETLEÍRÁS

 
ELÉRHETŐSÉGEINK: 
 
BmS Motordiagnosztika - Befecskendezős Motorok Szervize 
 
2030 Érd, Rózsa u. 5. 
Tel.: 06-30-598-8006 
BmS
 
Előfordul, hogy túlterheltségünk miatt kénytelenek vagyunk a telefont átmenetileg kikapcsolni. Ilyen esetben a kapcsolatfelvétel legbiztosabb módja az email.
 
 
Email: info@injektor.hu
 
NYITVATARTÁS: 
Hétfőtől péntekig: 8-15 óráig. 
     
ÜGYFÉLFOGADÁS ELŐZETES IDŐPONTEGYEZTETÉS ALAPJÁN,
 
AUTÓ ÁTVÉTEL ÉS KIADÁS KIZÁRÓLAG NYITVATARTÁSI IDŐBEN!
 

Befecskendezős Motorok Szervize • 2030 Érd Rózsa u. 5. • 06-30-598-8006 • info@injektor.hu